Mit ír az újság?  Kis közéleti körkép: sajtószemle a korabeli napi- és hetilapok írásaiból. A rovat Az Est, a Borsszem Jankó, a Képes Újság, a Magyarország, a Népszava, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Vasárnapi Újság és a Világ írásaiból válogat.
1917. október 20-án megálltak a villamosok Budapesten, de a megszokottól eltérően nem a túlzsúfoltságból eredő akadály vagy baleset, és nem is az egyre romló műszaki állapotú kocsik miatt – aznap jól szervezett tiltakozásra került sor. „Szombaton este pontban 7 órakor megállott a főváros vérkeringése: Tovább...
Ha egy üzlet beindul, és az állami beavatkozás sikeresnek bizonyul… – gondolhatták a Pesti Napló 1917. október 16-i számának olvasói, amikor a 7. oldalhoz értek, ahol Buday Dezső jogászprofesszornak, a kecskeméti jogakadémia igazgatóhelyettesének a Nemzetvédő Szövetség ülésén tartott előadásáról számoltak be. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A színesbőrű hadifoglyok a háború egész ideje alatt egzotikumnak számítottak a fogolytáborokban. A tizenegyedik isonzói csatát követően több néger katonát is elfogtak a Monarchia csapatai – olyanokat, akiket a francia kormány a saját gyarmatairól küldött zászlai alá –, majd egy különálló felső-ausztriai fogolytáborban Tovább...
A télhez közeledve a világító- és tüzelőanyaggal való ellátás kérdései is napirendre kerültek. Hiába adott hírt a Pesti Napló például arról, hogy a német megszállók helyrehozták a romániai olajmezők berendezéseit és immár napi 250 vagon petróleum exportálására képesek, csökkentve ezzel a galíciai kutakra nehezedő nyomást, Tovább...
Spanyolország „forradalma” – illetve annak híre – 1917. október elején jutott el Az Est olvasóihoz. A tudósítás nem kínált elfogulatlan elemzést a rendkívül összetett hispániai helyzetről, hiszen mindent a világháborús részvétel szemszögéből nézett, épp ezért az események mögött az antant machinációt látta és láttatta. Tovább...
„Én azt állítom, hogy az a politika, amelynek Tisza, Apponyi és Andrássy tudatos, Esterházy kevésbé tudatos képviselője volt – nem az eredmény távlatából nézve, hanem önmagában is –, a legnagyobb mértékben könnyelmű politika volt, amelyért a történelem és a lelkiismeret fóruma előtt alig lehet felelni. Tovább...
Az 1917 tavaszi események – az orosz forradalom, majd a magyarországi társadalmi mozgalmak és a kormányváltás – nyomán munkások tömegei csatlakoztak a magyarországi szakszervezeti mozgalomhoz: 1917 folyamán 55 ezerről 215 ezer főre nőtt a szakszervezetek taglétszáma, Tovább...