1914. folyamán
• A Shakespeare-év tiszteletére Shakespeare-ciklust rendeztek Kolozsvárott
• Megjelent Tormay Cecil Régi ház című családregénye.
• Megjelent Krúdy Gyula Palotai álmok című regénye.
1914. február 1.
• Megjelent Ady Endre Ki látott engem? című verseskötete.
1914. június 28.
• A szarajevói merénylet. Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és a feleségét.
1914. július 1.
• Az MSZDP Budapesten 19 választókerületben rendezett népgyűlést a választójoggal kapcsolatos feladatokról.
➞ Kapcsolódó cikkek: Harc a választójogért
1914. július 6.
• Törvényjavaslat a Nemzeti Színház új épületének létesítéséről – befejezték a régi épület lebontását.
1914. július 14. – 1914. július 15.
• A Francia Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresszusa a háború esetén alkalmazandó politikai tömegsztrájk ellen foglalt állást.
1914. július 17.
• Megszületett Tolnay Klári színésznő.
1914. július 24. – 1914. július 30.
• Tüntetések a háború mellett: Aradon, Budapesten, Győrben, Kassán, Kolozsvárott, Losoncon, Marosvásárhelyen, Máramarosszigeten, Miskolcon, Pápán, Szabadkán, Szegeden, Székesfehérváron és Ungváron.
1914. július 25.
• A Népszava Nem akarunk háborút című vezércikkében arra figyelmeztetett, hogy a Szerbia ellen indítandó háború mögött katasztrófák rejtőznek: világháború, világválság és az egész társadalmi rend megingásának veszélye.
➞ Kapcsolódó cikkek: Nem akarunk háborút!
1914. július 27.
• Párizsban a szakszervezetek felhívására csaknem tízezer munkás tüntetett a háború ellen.
• A magyar kormány minden politikai jellegű gyűlést betiltott.
1914. július 28.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának.
1914. július 29.
• AZ MSZDP vezetősége A szervezett munkásokhoz! címmel felhívást tett közzé a Népszavában, amelyben a bevonulóktól helytállást, az otthon maradottaktól a párt és a szakszervezetek erősítését, a munkássajtó védelmét kérte.
• Budapesten a liszt árát 21 fillérről 30 fillérre, a burgonyáét 5 fillérről 16 fillérre, a kenyérét 19 fillérről 22 fillérre emelték kilogrammonként.
1914. július 31.
• Párizsban egy nacionalista agyonlőtte Jean Jaurès-t, a Francia Szocialista Párt háborúellenességéről ismert, kiemelkedő vezetőjét.
1914. augusztus 1.
• Németország hadat üzent Oroszországnak.
• Ignotus A háború címmel közölt esszét a Nyugat folyóiratban.
1914. augusztus 2.
• Tüntetés Józsefvárosban a lakástulajdonosok ellen, mert nem tartották be a hadbavonultak családjaira vonatkozó lakbérfizetési moratóriumot.
➞ Kapcsolódó cikkek: Bérlő körforgó Budapesten
1914. augusztus 3.
• Németország hadat üzent Franciaországnak.
1914. augusztus 4.
• Belgium hadat üzent Németországnak.
• Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak.
1914. augusztus 5.
• Montenegró hadat üzent az Osztrák-Magyar-Monarchiának.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Oroszországnak.
1914. augusztus 5. – 1914. augusztus 16.
• A németek ostromolták és bevették a belga Liège erődjeit.
1914. augusztus 6.
• Szerbia hadat üzent Németországnak.
1914. augusztus 8.
• Németország hadat üzent Montenegrónak.
1914. augusztus 12.
• Nagy-Britannia hadat üzent az Osztrák-Magyar-Monarchiának.
➞ Kapcsolódó cikkek: A franciaság száműzése
• Franciaország hadat üzent az Osztrák-Magyar-Monarchiának.
1914. augusztus 17. – 1914. augusztus 29.
• A tannenbergi csata (a Kelet-Poroszországba behatoló orosz hadsereg bekerítése és megsemmisítése).
1914. augusztus 19.
• Megszületett Baróti Lajos labdarúgó.
1914. augusztus 23.
• Japán hadat üzent Németországnak.
1914. augusztus 23. – 1914. szeptember 11.
• A galíciai csata, az oroszok elfoglalták Kelet-Galíciát.
1914. augusztus 27.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Belgiumnak.
1914. szeptember 3.
• A X. Pius halála után összeült konklávé a bolognai érseket választotta pápává, aki a XV. Benedek nevet vette fel.
1914. szeptember 5. – 1914. szeptember 10.
• A marne-i csatában a franciák megállították a németeket, kezdetét vette az állóháború.
1914. szeptember 6. – 1914. szeptember 11.
• A lembergi csatában az osztrák-magyar csapatok vereséget szenvedtek az oroszoktól.
1914. szeptember 13.
• Ideiglenesen felfüggesztették a Nemzeti Színház és az Operaház üzemeltetését.
1914. szeptember 25.
• Az orosz csapatok az Uzsoki-hágón át benyomultak Magyarországra.
1914. szeptember 26.
• A budapesti Király Színházban bemutatták Vágó Géza Nagy dolog a háború című vígjátékát.
1914. október 10.
• Antwerpen kapitulált a németek előtt.
• Meghalt I. Károly román király, utóda I. Ferdinánd.
➞ Kapcsolódó cikkek: A román király halálára
1914. október 12. – 1914. november 11.
• Az első ypres-i csata (német támadás a belga tengerpartnál).
➞ Kapcsolódó cikkek: Ypres – a háború előtt és után
1914. október 29.
• A Török Birodalom a központi hatalmak oldalán belépett a háborúba.
• Meghalt Zulawszky Béla olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt.
1914. november 1.
• 1914. évi XLVI. törvénycikk a hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről.
1914. november 16.
• 1914. évi XLVII. törvénycikk a magyar királyi hadikölcsönpénztár felállításáról.
• A Nyugatban megjelent Ady Endre Az eltévedt lovas című verse.
1914. november 23.
• Megjelent a Népszava esti kiadásának első száma.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az esti Népszava
1914. november 28. – 1914. december 18.
• A limanowai csata, melynek során az osztrák-magyar csapatok megállították, és a Dunajec folyó mögé vetették vissza a Krakkó irányába áttörni készülő orosz csapatokat.
1914. december 2.
• Az osztrák-magyar csapatok elfoglalták Belgrádot.
1914. december 10.
• A tüzelőanyag-spekuláció megfékezésére a Főváros Tanácsa maximálta a szén és a tűzifa árát.
1914. december 31.
• A Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó szakegyletek létszáma a katonai behívások miatt az 1913. december 31-i 104.975 főről 50.089 főre csökkent.
1915. folyamán
• Megjelent Kodály Zoltán Csellószonátája.
• Megjelent Babits Mihály Játszottam a kezével című verse, amelyért felséggyalázás miatt perbe fogták.
• Létrehozták a budapesti Mária Valéria-telepet, amelynek kórházbarakkjait a háború után alakították át szükséglakásokká.
• Romain Rolland francia író megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
• Megjelent Bartók Béla Román népi táncok c. műve.
• A labdarúgó-bajnokságot ebben az évben a háború miatt nem rendezték meg, helyette labdarúgó-hadibajnokságot tartottak az év őszén.
1915. január 2.
• Elhunyt Goldmark Károly zeneszerző.
1915. január 13.
• Lemondott Leopold von Berchtold, a Monarchia új külügyminisztere Burián István.
1915. január 15.
• Kormányrendelet jelent meg, amely zárolta a búza-, rozs- és zabkészleteket, s elrendelte e termények állami felvásárlását.
1915. január 25.
• A Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének Vezetősége a honvédelmi miniszterhez intézett beadványban sürgette a militarizált üzemekben foglalkoztatottak munkakörülményeinek megjavítását.
1915. január 28.
• Ismét megnyitotta kapuit a Nemzeti Színház.
1915. január 31.
• A búza- és a rozskészletek kimerülése miatt a kormány elrendelte, hogy a kenyérliszthez fele arányban lisztpótlót (árpa-, tengeri- vagy burgonyalisztet) kell keverni. A 649/1915. számú miniszterelnöki rendelet 1915. február 15-én lépett életbe.
1915. február 1.
• William Fox megalapította a Fox Film Corporationt.
• Hevesi Sándor a Nemzeti Színházhoz szerződik rendezőnek.
• Németországban lefoglalták az összes gabonát és lisztet. A készletek nyilvántartására illetve elosztására Birodalmi Elosztási Hivatalt állítottak fel.
1915. február 3.
• Szarajevóban kivégezték Ferenc Ferdinánd gyilkosait.
1915. február 5.
• Az élelmiszer-spekuláció elszaporodása miatt a belügyminiszter a főváros rendőr-főkapitányát a zugkereskedők internálására utasította.
1915. február 10.
• Belügyminiszteri rendelet jelent meg a gyógyszerárak emeléséről. A rendelet február 15-én lépett életbe.
1915. február 18.
• Németország megkezdte az Anglia elleni tengeralattjáró-háborút.
1915. február 23.
• A Budapesti Újságírók Egyesületének ülése határozatban tiltakozott a cenzúra ellen, amely a belpolitikai és a szépirodalmi írásokra is kiterjedt.
1915. február 24.
• Ausztriában az állami szervek lefoglalták a búza-, a rozs-, az árpa-, a zab-, a tengeri és az ezekből készült őrleménykészleteket.
1915. február 26. – 1915. február 28.
• A szocialista nőmunkások nemzetközi konferenciája Bernben, amely határozatban ítélte el a háborút.
1915. március 1.
• Budapesten a közélelmezési hatóságok felemelték a kenyér és a kukorica árát. Február végétől liszt- és kenyérhiány volt a főváros egyes kerületeiben.
➞ Kapcsolódó cikkek: Akadozó élelmiszer-ellátás
• Megindult a rendszeres autóbusz-közlekedés Budapesten.
➞ Kapcsolódó cikkek: A busz halad tovább…
1915. március 1. – 1915. március 15.
• Népszava-agitáció Budapesten és vidéken. Eredménye: 1901 új előfizető.
1915. március 3.
• Bemutatták Los Angeles-ben D. W.  Griffith Egy nemzet születése című filmjét.
1915. március 12.
• Elhunyt Márkus József, Budapest korábbi főpolgármestere.
➞ Kapcsolódó cikkek: Requiem egy polgármesterért
1915. március 18.
• Angol-francia flottatámadás a Dardanellák ellen.
1915. március 20.
• A főváros rendőr-főkapitánya betiltotta az MSZDP-nek a drágaság ügyében március 28-ra hirdetett gyűlését.
1915. március 21.
• Carl Laemmle megnyitotta műtermét, az Universal City-t a San Fernando-völgyben.
1915. március 22.
• Az orosz seregek elfoglalták az 1914. november 5-e óta ostromolt Przemysl várát. Több mint 140.000 Monarchia-beli katona és tiszt esett fogságba.
1915. március 27.
• Ady Endre feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát).
1915. április 18.
• A miniszterelnöki sajtóiroda megtiltotta, hogy a lapok a békekötésről írjanak.
1915. április 20.
• Tisza István miniszterelnök javasolta az országgyűlés időtartamának meghosszabbítását.
1915. április 22.
• A német hadsereg támadást kezdett a belgiumi Ypres térségében; itt alkalmazták először a harci gázt.
1915. április 24.
• A török kormány bebörtönzött és kivégeztetett 250 örmény értelmiségit Konstantinápolyban, ezzel kezdetét vette az örmény népirtás.
1915. április 25.
• Angol-francia partraszállás a Dardanellák térségében, a Gallipoli-félszigeten.
• Rakovszky István katolikus néppárti képviselő javaslatot terjesztett elő a parlamentben a frontkatonák választójoggal való felruházásáról.
1915. május 1.
• Londonban megalakult a Jugoszláv Bizottság, célja a délszlávok lakta területek egyesítése egyetlen államban.
1915. május 2. – 1915. május 15.
• A német és az osztrák-magyar seregek Gorlicénél áttörték a frontot, és mintegy 360 km mélységben visszaszorították az orosz csapatokat. A támadás során a Monarchia közel félmillió embert veszített.
1915. május 3.
• A Főváros Tanácsa falragaszokon jelentette be, hogy a lakosság május 16-tól csak lisztutalvány ellenében kaphat főzőlisztet. A fejadag hetenként és személyenként 20 dkg.
1915. május 4.
• Nyolchavi szünet után ismét megjelent a Szocializmus, az MSZDP elméleti folyóirata.
1915. május 5.
• Megjelent a második hadikölcsönre szóló felhívás.
➞ Kapcsolódó cikkek: Hogyan pénzeljünk egy háborút?
1915. május 7.
• A 30.000 tonnás angol személyszállító hajót, a Lusitaniát elsüllyeszti egy német tengeralattjáró. 1201 ember az életét veszti.
1915. május 20.
• Louis B. Mayer, Richard Rowland és James C. Clarke létrehozta Metro Pictures Corporation stúdiót.
1915. május 23.
• Olaszország hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának.
1915. június 16.
• 2072/1915. számú miniszterelnöki rendelet az 1915. évi gabonatermés zár alá helyezéséről és állami igénybevételéről, továbbá a Haditermény Rt. felállításáról.
1915. június 23. – 1915. július 7.
• Az első isonzói csata.
1915. július 1.
• Mihályi Ferencet az Operaház főrendezőnek szerződteti.
1915. július 3.
• Kormányrendelet a keddi és a pénteki nap "hústalan nappá" nyilvánításáról.
1915. július 18. – 1915. augusztus 1.
• A második isonzói csata.
1915. augusztus 16.
• Elhunyt Széll Kálmán politikus, 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke.
1915. szeptember 5. – 1915. szeptember 8.
• Az európai baloldali szocialisták konferenciát tartottak a svájci Zimmerwaldban.
1915. szeptember 26.
• A kormány zár alá helyezte az ország egész kukoricatermését, s elrendelte a szükségleteken felüli készletek állami felvásárlását.
1915. október 5. – 1915. december 8.
• A központi hatalmak megszállták Szerbiát.
1915. október 14.
• Bulgária hadat üzent Szerbiának.
➞ Kapcsolódó cikkek: Bolgárkertészek alkonya
1915. október 15.
• Budapest rendőrfőkapitánya betiltotta az MSZDP október 18-ra hirdetett gyűléseit, amelyek napirendjére a drágaság és az élelmiszer-uzsora kérdését tűzték.
1915. október 18. – 1915. november 3.
• A harmadik isonzói csata.
1915. október 29.
• A miniszterelnök a törvényhatóságok vezetőit és a budapesti rendőrfőkapitányt a szocialista mozgalmak fokozottabb ellenőrzésére utasította.
1915. november 1.
• Megjelent A Tett, Kassák Lajos folyóiratának első száma.
1915. november 1. – 1915. november 30.
• Albert Einstein általános relativitás-elméletéről tartott előadássorozatot a Porosz Tudományos Akadémián, majd közzétette elméletét.
1915. november 5.
• Elhunyt Ujházi Ede, a Nemzeti Színház tagja.
1915. november 10. – 1915. december 2.
• A negyedik isonzói csata.
1915. november 14.
• Párizsban megalakult a Cseh Külföldi Bizottság, célja az önálló csehszlovák állam megteremtése.
1915. november 15.
• Budapesten bevezették a tejjegyet.
➞ Kapcsolódó cikkek: Lisztjegy után tejigazolvány
1915. november 17.
• Bécsben bemutatták A csárdáskirálynőt.
➞ Kapcsolódó cikkek: A csárdáskirálynő
1915. november 27.
• Az átépítést követően újra megnyílt a Lánchíd.
1915. november 30.
• Az MSZDP a parlamenti képviselőkhöz intézett levelében a választójog kiterjesztését követelte.
1915. december 1.
• A zsír, a szalonna és a sertéshús árának maximalizálása.
1915. december 16. – 1915. december 17.
• A képviselőház törvényt fogadott el az árdrágítások ellen.
1915. december 18. – 1917. április 5.
• Magyar Fogoly Színpad működött Pjescsankán.
1915. december 26.
• Az MSZDP megalakulásának 25. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendeztek Budapesten a régi Képviselőház nagytermében. Az ünnepi beszédet Buchinger Manó tartotta.
1915. december 28.
• Kormányrendelet jelent meg a kenyérjegy bevezetéséről, amely 1916. január 10-én lépett életbe. A rendelet a városi fogyasztóknak napi 21 dkg, a falusiaknak pedig 30 dkg liszt, vagy azzal egyenértékű kenyér vásárlását engedélyezte. A nehéz testi munkát végzők 30 dkg pótadagot kaptak.
1916. folyamán
• Megjelent Karinthy Frigyes Tanár Úr kérem című műve.
• Megjelent Babits Mihály Recitativ című verseskötete.
• Megjelent Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regénye.
• Kolozsvárott Molière-ciklust rendeztek.
• A főváros vigalmi adó szedését határozta el.
1916. január 13.
• Montenegró békét kért a központi hatalmaktól, majd 17-én feltétel nélkül letette a fegyvert.
1916. január 17.
• Elhunyt Mocsáry Lajos.
• Megjelent a honvédelmi miniszter rendelete a hadiüzemi munkások munkaviszonyának szabályozásáról és a munkaügyi panaszbizottságok felállításáról. A panaszbizottságokba a szakszervezet képviselőit is meghívták.
1916. január 21.
• Ausztriában és Magyarországon 50-ről 55 évre emelték fel a hadkötelezettség korhatárát.
1916. február 6.
• A kormány megtiltotta a bőráruk szabadpiaci forgalmazását és elrendelte a készletek állami felvásárlását.
1916. február 10.
• Kormányrendelet jelent meg az egy mázsánál nagyobb cukorkészletek zár alá helyezéséről, állami felvásárlásáról és az elosztást szervező Cukorközpont felállításáról.
1916. február 14.
• A honvédelmi miniszter felfüggesztette a hadiüzemi munkások sztrájkjogát.
➞ Kapcsolódó cikkek: A rendeletgyár
1916. február 21. – 1916. december 16.
• Verduni csata a francia-német hadszíntéren. A csata összvesztesége közel 1 millió fő.
1916. március 2.
• Kormányrendelet jelent meg a rotációs papír felhasználásának korlátozásáról, a lapok terjedelmének csökkentéséről és az Újságpapír-központ felállításáról.
1916. március 9.
• A csepeli tölténygyár munkásnőit katonai munkakötelezettség alá helyezték.
1916. április 13.
• Elhunyt Eötvös Károly.
1916. április 24. – 1916. április 30.
• A Zimmerwaldi Egyesülés 2. konferenciája Kienthalban. Az MSZDP a tanácskozást táviratban üdvözölte.
1916. május 1.
• A német baloldali szocialisták vezetésével háborúellenes tüntetések voltak Berlinben, Brémában, Drezdában, Kielben, Lipcsében és Stuttgartban. A berlini tüntetésen Karl Liebknechtet letartóztatták.
1916. május 10. – 1916. május 17.
• Bécs éhező lakossága tüntetések sorozatával tiltakozott az élelmiszerhiány és a drágaság ellen. A tüntetők békét és kenyeret követeltek.
1916. május 21.
• Elhunyt Görgei Artúr.
1916. május 31. – 1916. június 1.
• Tengeri csata a Skagerrak-szorosnál (Jütland). Az angol flotta vesztesége felülmúlta a németét, azonban az angol blokádot nem sikerült áttörni.
1916. június 4.
• Megindult a Bruszilov-offenzíva az orosz hadszíntéren. Június 8- án Lucknál az orosz seregek áttörték az osztrák-magyar védővonalat, elfoglalták Wolhiniát és Bukovinát. Az első tíz napon több mint 200 ezer hadifoglyot ejtettek.
1916. június 18.
• A magyarországi szakszervezetek Budapesten tartott konferenciája a hadirokkantak ellátásáról, a szociális biztosítás reformjáról, a háborúból visszatértek elhelyezkedéséről, a női és a gyermekmunka kérdéseiről tanácskozott.
1916. június 25.
• Hódmezővásárhelyen a kenyér- és liszthiány miatt elkeseredett asszonyok megtámadtak egy kenyérszállító kocsit és két rendőrt megvertek. A rendőrök 30 asszonyt őrizetbe vettek.
➞ Kapcsolódó cikkek: Kenyérharc
1916. június 28.
• A budapesti rendőrség betiltott minden munkásgyűlést. A tilalom a szakszervezeti gyűlésekre is kiterjedt. Augusztusban a Szaktanács kérte a rendelet visszavonását; kérésüket a főkapitány elutasította.
1916. július 1. – 1916. november 18.
• A somme-i csata a francia-német hadszíntéren, 1,5 millió főnyi veszteséggel.
1916. július 9.
• Károlyi Mihály lemondott az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt elnöki tisztéről, és 20 társával együtt kilépett a pártból. Július 17- én vezetésével megalakult a Függetlenségi és 48-as párt.
1916. július 10.
• Berlinben a rendőrség internálta Rosa Luxemburgot, aki 1918. szeptember 9-ig volt fogságban.
➞ Kapcsolódó cikkek: Antimilitaristák bebörtönzése
1916. július 31.
• A budapesti katonai bíróság kilenc, a hadseregnek szállító posztókereskedőt és katonatisztet ítélt el csalás és vesztegetés miatt.
1916. július 31. – 1916. augusztus 2.
• A semleges országok (Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország) szocialista pártjainak hágai konferenciája felszólította a hadviselő országok munkáspártjait, hogy tegyenek meg mindent a béke mielőbbi megkötéséért.
1916. augusztus 5.
• Az olasz hadszíntéren megkezdődött a hatodik isonzói csata.
1916. augusztus 9. – 1916. augusztus 22.
• A képviselőház törvényt fogadott el a jövedelemadó, a kereseti adó és a vagyonadó felemeléséről.
➞ Kapcsolódó cikkek: Meghúzni a nadrágszíjat
1916. augusztus 17.
• A bukaresti titkos egyezményben Románia csatlakozik az antanthatalmakhoz.
1916. augusztus 22.
• Budapesten 10-12 fillérrel emelték a tej literenkénti árát.
1916. augusztus 26.
• Olaszország hadat üzent Németországnak.
1916. augusztus 27.
• Románia hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és a Vöröstorony-szoroson át betört Erdélybe.
1916. szeptember 5.
• A képviselőházban az ellenzék Tisza István miniszterelnököt tette felelőssé a Romániával folyó háborúért és a kormány lemondását követelte.
1916. szeptember 15.
• Megjelenik a harckocsi: az angolok először vetik be a tankot a somme-i fronton.
• Budapest rendőrfőkapitánya betiltotta az MSZDP szeptember 17-re tervezett választójogi gyűlését.
➞ Kapcsolódó cikkek: Mi lesz a választójoggal?
1916. október 1.
• 30-40 fillérrel emelték a cukor kilónkénti fogyasztói árát.
1916. október 2.
• Betiltották Kassák Lajos A Tett című szépirodalmi folyóiratát a "hadviselés érdekeit veszélyeztető" tartalma miatt (6267/1916. számú belügyminiszteri rendelet).
1916. október 7.
• Újpesten több száz asszony tüntetett a városháza előtt a burgonyahiány miatt.
1916. október 26.
• Kormányrendelet jelent meg a Közélelmezési Hivatal és Tanács felállításáról (3560/1916. számú miniszterelnöki rendelet).
1916. november 3.
• Bemutatták Kálmán Imre A csárdáskirályné című darabját a pesti Király Színházban.
➞ Kapcsolódó cikkek: A csárdáskirálynő
1916. november 5.
• Kikiáltották az önálló lengyel királyságot (Poznań és Galícia nélkül).
1916. november 7.
• Thomas Woodrow Wilson elnököt újraválasztják az USA-ban.
1916. november 11.
• A kecskeméti Városi Színház felvette a Katona József Színház nevet.
1916. november 15.
• Megjelent a Ma című irodalmi folyóirat Kassák Lajos szerkesztésében.
1916. november 21.
• Elhunyt I. Ferenc József.
1916. december 2.
• Németországban hadiszolgálatra köteleztek minden 16-60 év közötti állampolgárt. Törvény tiltotta meg a munkahelyváltoztatást, a hatóságok bárkit hadiüzembe vezényelhettek.
1916. december 5.
• Budapesten a gáz fogyasztói árát 25%-kal, a villamos áramét pedig 16,5%-kal emelték fel.
1916. december 6.
• Bukarestet elfoglalták a központi hatalmak.
➞ Kapcsolódó cikkek: Kaliforniai álom?
1916. december 12.
• Németország az USA közvetítésével békeajánlatot tett a szövetségeseknek, amelyet azonban elutasítottak.
1916. december 21.
• Woodrow Wilson, az USA elnöke jegyzékben tett kísérletet a békeközvetítésre.
➞ Kapcsolódó cikkek: Diplomáciai csata a béke körül
1916. december 29.
• Meggyilkolták Raszputyint.
1916. december 30.
• A budai Mátyás templomban királlyá koronázták IV. Károlyt.
1917. folyamán
• Béke Nobel-díjat kapott a Nemzetközi Vöröskereszt szervezete.
• Bemutatták Charlie Chaplin A kivándorló című filmjét.
• Megjelent Bartók Béla Nyolc magyar népdal című műve.
• Felfedezték az Androméda-ködöt.
• Elkészült Bánki Donát vízturbinája.
1917. január 17.
• Az antant elküldte békefeltételeit Wilson elnöknek.
➞ Kapcsolódó cikkek: Diplomáciai csata a béke körül
• A Főváros Közélelmezési Ügyosztályának kimutatása szerint Budapesten az élelmiszerárak a háború kitörése óta 100-300%-kal emelkedtek.
1917. január 22.
• Wilson beszéde a szenátusban a Népszövetség megalakításáról.
• A „véres vasárnap” évfordulója alkalmából 150 ezren tüntettek Pétervárott a háború és a cárizmus ellen. Sztrájkok és tüntetések voltak Bakuban, Harkovban és Nyizsnyij Novgorodban is.
1917. február 1.
• Budapesten felemelték a szén árát métermázsánként 10-17 fillérrel, a tűzifáét 35 fillérrel, a gyógyszerekét 20-200%-kal és petróleumjegyet vezettek be.
• Németország proklamálta a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
1917. február 3.
• Egy amerikai hajó elsüllyesztése miatt az USA megszakította Németországgal a diplomáciai kapcsolatot.
1917. február 7.
• Egy részeg huszár három revolverlövést adott le az országgyűlés képviselőházában.
1917. február 8.
• A képviselőházban az ellenzék törvényjavaslatot terjesztett elő a frontszolgálatos katonák választójogáról. A javaslatot a munkapárti többség leszavazta.
1917. február 9.
• A magyar határon állomásozó 400 katona fellázadt a rossz élelmezés miatt. Közülük 52 főt agyonlőttek.
1917. február 19.
• A kormány a katasztrofális szénhiány miatt bezáratta az ország valamennyi színházát, moziját, múzeumát és nyilvános szórakozóhelyét.
➞ Kapcsolódó cikkek: Megint állunk, vazze….
1917. február 21.
• A budapesti napilapok közölték, hogy a papírhiány miatt csökken a lapok terjedelme. A Népszava 12 oldal helyett 10, március 1-jétől pedig 6 oldalon jelent meg.
1917. március 1.
• 20%-kal emelték a dohányárakat.
1917. március 10.
• Oroszországban kitört a februári forradalom.
1917. március 15.
• Pétervárott megalakult az ideiglenes kormány Lvov herceg vezetésével. II. Miklós cár lemondott.
1917. március 20.
• A Közélelmezési Hivatal rendeletére szappanjegyet vezettek be Magyarországon. Március 25-én a lisztfejadagot 24 dkg-ról 20 dkg-ra, a kenyérfejadagot 34 dkg-ról 28 dkg-ra szállították le.
1917. március 24.
• IV. Károly békeajánlatot tett Poincaré francia elnöknek.
1917. április 6.
• Az Amerikai Egyesült Államok kormánya hadat üzent Németországnak.
1917. április 11.
• Az igazságügy-miniszter előzetes cenzúra alá helyezte a Népszavát.
1917. április 16.
• Lenin visszatért az emigrációból Pétervárra. Másnap a központi bizottság és a szovjetek összoroszországi tanácskozásán ismertette az Áprilisi Téziseket.
1917. április 22.
• Burgonyajegyet vezettek be Budapesten, amelyre a fogyasztók hetenként és személyenként 1-2 kg burgonyát vásárolhattak.
1917. április 23. – 1917. április 24.
• A budapesti Lipták-gyár srapnel-üzemének munkásai élelmiszerhiány miatt sztrájkoltak.
1917. április 24.
• Elhunyt Tömörkény István.
1917. április 25.
• Az MSZDP vezetősége a Népszavában felhívta az ellenzéki pártokat, hogy a Tisza-kormány megbuktatására, a háború befejezésére és a demokratikus választójog kivívására hozzanak létre Választójogi Blokkot.
1917. május 4.
• Budapesten több száz belvárosi kereskedősegéd tüntetett a 7 órai üzletzárásról szóló rendelet meghosszabbításáért.
1917. május 7.
• A 10. isonzói csata kezdete.
1917. május 13.
• Országos szociáldemokrata nőkongresszus Budapesten. Az értekezlet nyilatkozatban üdvözölte a nemzetközi nőmunkásmozgalom vezetőit, s határozatban sürgette a békekötést, a hadisegélyek rendezését, a nők választójogának törvénybe iktatását, valamint az állami szociálpolitikai intézkedéseket.
1917. május 19.
• Friedrich Adlert Bécsben halálra ítélték. Szeptember 7-én az ítéletet 18 évi börtönbüntetésre változtatták.
1917. május 23.
• Tisza István miniszterelnök lemondása.
1917. május 24.
• Budapesten több ezer munkás be nem jelentett tüntetéssel tiltakozott Tisza István és a Nemzeti Munkapárt politikája ellen és éltette az általános választójogot.
1917. május 27.
• Az igazságügy-miniszter feloldotta a Népszavát az előzetes cenzúra alól.
1917. május 31.
• Az MSZDP az esti órákban 35 helyen tartott népgyűlést Budapesten és környékén a béke, a választójog és a gyülekezési szabadság napirenddel. A rendőrségi tilalom ellenére a gyűléseken mintegy 50 ezren vettek részt.
➞ Kapcsolódó cikkek: Utcára vinni a politikát
1917. június 4.
• A lajtaújfalusi Első Magyar Szövő és Jutagyár 600 munkásnője sikertelenül sztrájkolt béremelésért.
• Átadták az első Pulitzer-díjat.
1917. június 7.
• A britek páncélosokkal támadtak Flandriában.
1917. június 8.
• IV. Károly Budapestre érkezésekor több mint 100 ezer munkás és polgár tüntetett az általános választójog mellett. A főváros lakossága nevében Bárczy István polgármester memorandumot nyújtott át a királynak az általános választójog bevezetéséről. Választójogi gyűlések voltak Aszódon, Debrecenben, Fiuméban, Győrben, Iglón, Jászberényben, Kassán, Kecskeméten, Kolozsvárott, Miskolcon, Nagykanizsán, Resicán, Szabadkán és Szombathelyen is.
➞ Kapcsolódó cikkek: Utcára vinni a politikát
1917. június 12.
• Görögország hadat üzent a központi hatalmaknak.
1917. június 15.
• A király Esterházy Móricot nevezte ki miniszterelnökké és megalakult az új kormány, amely csak augusztus közepéig maradt hivatalban.
1917. június 18.
• Megjelent a honvédelmi miniszter rendelete, amely a panaszbizottságok hatáskörét kiterjesztette az alkalmazottakra.
1917. június 25.
• Elhunyt Gyóni Géza.
1917. július 3. – 1917. július 6.
• A csepeli Weiss Manfréd Lőszergyár munkásnői sztrájkkal tiltakoztak társnőik bebörtönzése és a férfiak bevonultatása ellen. A sztrájk hatására a férfiakat visszavitték a gyárba.
1917. július 17.
• A Fővárosi Elektromos Művek több száz munkása egyórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott az alacsony munkabérek, a heti 78 órás munkaidő, az éjszakai és a vasárnapi munka ellen.
1917. július 30.
• Kerenszkij alakított kormányt Oroszországban.
• IV. Károly rendelete megtiltotta, hogy a katonai bíróságok a vádlottak kihallgatása és a hadsereg-főparancsnokság hozzájárulása nélkül halálos ítéletet hozzanak.
1917. július 31.
• Az antant erői offenzívát indítottak Flandriában. A támadást elnyelte a sár.
1917. augusztus 14. – 1917. augusztus 22.
• Az MSZDP Budapesten 17 helyen rendezett népgyűlést a hadisegélyek rendezését követelve.
1917. augusztus 19. – 1917. augusztus 20.
• A magyarországi szakszervezetek VI. kongresszusa.
1917. augusztus 20.
• Esterházy Móric lemondása után  Wekerle Sándor lett az új miniszterelnök.
1917. szeptember 1. – 1917. szeptember 30.
• A Galilei Körben tömörült baloldali fiatalok háborúellenes propagandacsoportot hoztak létre Duczyńska Ilona, Sugár Tivadar és Haász Árpád vezetésével.
1917. szeptember 5. – 1917. szeptember 12.
• A Zimmerwaldi Egyesülés III. konferenciája Stockholmban.
1917. szeptember 14.
• Oroszországban kikiáltják a köztársaságot. Kerenszkij átveszi a hadsereg főparancsnokságát.
1917. október 1. – 1917. október 20.
• Az országos Népszava-agitáció eredményeként 6230 új előfizetőt szereztek a lapnak.
1917. október 9.
• Elhunyt Justh Gyula. A 12-én tartott temetésen Kunfi Zsigmond mondott gyászbeszédet.
1917. október 15.
• Elhunyt Mata Hari.
1917. október 24. – 1917. november 9.
• Caporettói áttörés – a Monarchia és Németország csapatai áttörték az olasz frontot és megindultak Olaszország belseje felé (más néven ez a 12. isonzói csata).
1917. november 7.
• A zsírjegyekre kiszolgált ehetetlen margarin miatt több száz asszony tüntetett Budapesten a városháza előtt.
• Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban.
1917. november 10.
• A Népszava Békét! Fegyverszünetet! című vezércikkében számolt be a szovjetek II. összoroszországi kongresszusáról.
1917. november 13.
• Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
1917. november 24.
• A Galilei Kör békegyűlést rendezett Budapesten több száz fő, főleg diák és munkás részvételével. Zádor Pál, a gyűlés szónoka a béketárgyalások azonnali megkezdését sürgette.
1917. november 25.
• Az MSZDP felhívására Budapesten százezrek tüntettek a háború ellen. Az Iparcsarnokban tartott népgyűlés szónoka Bokányi Dezső volt.
1917. december 5.
• Fegyverszünet a keleti fronton.
1917. december 7.
• Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a Monarchiának.
1917. december 11.
• Litvánia kikiáltja függetlenségét.
1917. december 20.
• A képviselőházban Vázsonyi Vilmos tárca nélküli miniszter beterjesztette a kormány mérsékelt választójogi törvényjavaslatát. Másnap a Népszava a párt számára elfogadható minimumként értékelte a javaslatot.
1917. december 21.
• Szovjet-Oroszország elismeri Finnország függetlenségét.