A dualizmus kori főszerkesztőknek, laptulajdonosoknak és befolyásos politikusoknak kedvelt eljárása volt, hogy legsarkosabb véleményeiket nem a saját nevükkel felvállalt véleménycikkeikben, hanem a saját lapjukba beküldött álneves olvasói levelekben fogalmazták meg. Tisza István ekképp írogatott 1911-ben elindított konzervatív-liberális folyóiratába,
A magyarországi szabadkőművesség története egyik legjelentősebb alakjának, Gelléri Mórnak a nekrológját tette közzé 1915. szeptember 3-án a szabadkőművességhez kötődő napilap, a Világ. Hatvanegy évesen hunyt el – vagy ahogy a szabadkőműves rituális nyelv jelöli:
Az első világháború alatti napisajtót szemléző sorozatunkban többször esett szó a szabadkőművesekről, akik előkerültek már az olasz hadba lépés bűnbakjaként és az első budapesti kölcsönkönyvtár, az Almássy téri Deák Ferenc könyvtár építőjeként is.
Olaszország 1915. májusi hadba lépése az antant hatalmak oldalán – történt mindez mindenekelőtt az Osztrák–Magyar Monarchia elleni területi követelései miatt – akkora sokkot jelentett a központi hatalmak lakossága sorában, hogy az első felindulást követően
