Címke: áruhiány

Pesti Hírlap, 1914

Állati eledel?

A gabona és a szálastakarmány hiánya a háborús évek számának növekedésével arányosan egyre komolyabb problémát jelentett. A hátországban jó időjárási körülmények mellett még mindez kezelhető volt, de ha korán jött az ősz, a gazdák hamarabb elkezdték az istállóztatást is –

Az ördög és a részletek

A hadigazdálkodás alapja a megtermelt áruk és nyersanyagok minél szélesebb körének állami ellenőrzés alá vonása volt. Ez nem feltétlenül jelentette az áru rekvirálását vagy kényszerfelvásárlását, olykor az állam megelégedett a kivitel tilalmával is. Kivitelre azonban sokféleképp sor kerülhetett, különösen,

Mennyi uborkát tudok venni a fizetésemből?

Egy nagykőrösi gazdaember állítólag egy kocsi uborkáért 1000 koronát is kapott, ami akkor egy munkás vagy tisztviselő több havi fizetésének megfelelő összeg volt – a fővárosi lapokban ez a hír borzolta a kedélyeket 1917 nyarán. „Olyan képtelen jövedelemeltolódás ment itt végbe a falusi termelő javára

Aranyhaj-hadosztály Németországban

A Német Birodalom 1917-re olyan kimerültségi szintre jutott, hogy nemcsak a múzeumok és egyéb közintézmények fűtését vagy a fényreklámokat kellett leállítani a szénhiány miatt, de a legalapvetőbb eszközök pótlása is egyre nagyobb gondot okozott. A hadsereg igényeit viszont ki kellett elégíteni,

Világos?

Nyilván nem lep meg senkit, hogy a háború a sörfogyasztókat sem kímélte. Az árpa takarmányként való felhasználása és a rossz termések miatt a sörkészítésre fordítható mennyiség csökkent, miközben a kereslet megmaradt. Nem csoda tehát,

Nincs vaj – csak a Közélelmezési Hivatal és a Haditermény füle mögött

A dán vaj már az I. világháború idején olyan fogalom volt, mint a rendszerváltás idején a smörgåsmargarin. Nem is csoda, hiszen a hazai tejtermékkínálat 1916-17-re már valójában nem is nevezhető kínálatnak, olyan mértékű lett az áruhiány. A még létező élelmiszerek forgalmát és árát is