Címke: áruhiány

Rendelet az építőanyagok lefoglalásáról

1918-ban megszületett a hadikommunizmus Szovjet-Oroszországban, körülbelül egy évtizeddel később pedig a sztálini szovjet tervgazdaság is kibontakozott – ennek az első világháborús előzményeivel ma már a gazdaságtörténészek tisztában vannak, részben ugyanis az 1914 és 1918 közötti hadigazdálkodásból merítettek ötleteket a szovjet típusú rendszer megalkotói.

Csaló elárusítónő Pesten, hústalan hét ötlete Bécsben

Az Osztrák–Magyar Monarchia két fele közötti ellátási különbségeket jól érzékeltette a Népszava két híre 1918. augusztus 25-én. Míg Bécsben oly nagy volt a húshiány, hogy havonta egy „hústalan hetet” tervezett bevezetni a kormány (a hús árának emelésén túl), addig Pesten a legalább meglévő áruval csalt a Rákóczi téri

Lecsapott az éber rendőr: alma helyett disznóhúst pakoltak a vásárcsarnoknál

A központi vásárcsarnokhoz a Fővám téren egy gyümölcsszállító hajó érkezett 1918. augusztus 16-án, és reggel meg is kezdték a kirakodását. (A csarnoknak volt bejárata a Duna felől is, egy alagúton vitték be a folyó irányából érkező árukat.) Ám a rakodásnál a „szolgálatot teljesítő Nagy XVI. József rendőrnek feltűnt öt kosár, amelyek almának voltak jelezve, de igen súlyosnak látszottak” – írta másnap Az Est.

Egy furcsa rendelkezés a fa árának maximalizálásáról

Árszabályozás, ármaximálás, árukorlátozás és jegyrendszer – mindez az első világháború végére megszokottá vált a központi hatalmak országaiban, így Németországban, Ausztriában és Magyarországon is. A nyersanyagok elosztását, a szolgáltatások igénybevételét szabályozta az állam, mintát adva