Németországban 1918 októberében a legfelsőbb hadvezetés is felismerte: elkerülhetetlen a birodalom demokratizálása. A német történelem sajátossága azonban, hogy a demokratizálást kényszer hatására hajtották végre, így az nem is maradt tartós.
Címke: Ludendorff
A német hadsereg fekete napja: 1918. augusztus 8.
„Schwarzer Tag des deutschen Heeres”, a német hadsereg fekete napja – Erich Ludendorff, a birodalom (egyik) fővezére jellemezte így 1918. augusztus 8-át. Pedig ez a nap csak kezdete volt annak a német hadtörténetben száznapos offenzívának nevezett támadássorozatnak,
Ober Ost: Ludendorff és Hindenburg birodalma
A keleti fronton 1915 májusában kezdődött offenzíva júliusra már kiterjedt a Kelet-Poroszországgal határos orosz területekre is. A Pesti Napló haditudósításaiban feltűnő helységnevek közül Libau (Liepāja), majd Riga (ami ekkor még nem esett el, csak frontvárossá vált) jelezte, hogy a cári birodalom balti tartományainak déli része is német megszállás alá került.
„Győztünk”, „fegyverszünet”, „és ha isten úgy akarja, nemsokára béke” – Hindenburg levelei a Világban
Ha volt az első világháborúnak német nyertese, akkor az csak Paul von Hindenburg (1847–1934) lehet. A német nép hősévé váló, hetvenedik életéve felé közelítő tábornokot 1914 augusztusában hívták vissza, akár Cincinnatust az eke szarva mellől, vagy ha úgy tetszik, mint Grabowskit a Macskafogóban,
