Megfizethető és minőségi kultúrát a népnek! – ez minden valamirevaló baloldali kulturális politika alapja. Ugyanakkor például a Nagy Háború alatt is működő, a szociáldemokrata párthoz kötődő Népszava Kiadó viszonylag kevés szépirodalmat tudott kiadni. Másrészről – üzleti alapon – már a 19. században megjelentek azok a kiadványok,
1917 forró nyarának derekán jelent meg Krúdy postakocsi-regényének folytatása, az Őszi utazások a vörös postakocsin. Az író az olvasók kérésének eleget téve folytatta Alvinczi Eduárd és hírlapi kísérője, Rezeda Kázmér történetét.
A magyarságtudomány, vagyis a „hungarológia” atyjának tekintett, sajnálatosan fiatalon elhunyt nyelvész, Gragger Róbert (1887–1926) már harminc éves korára az egyik legjelentősebb magyar kultúrdiplomatává nőtte ki magát. A gonosz pletykák szerint ebben homoszexualitása és a nála egy évtizeddel idősebb porosz kultúrpolitikussal,
A nagy káder szerzőjének keresztnevére a könyvet olvasva nem derül fény – igaz, a vezetéknevére sem, hiszen az egész műben „sztarsi vracsnak” vagy doktor elvtársnak szólítják, ez utóbbit azonban a figyelmes olvasó mégiscsak kiderítheti saját tulajdonú
John Keegan A csata arca című könyve fantasztikusan új! De miért is? Hiszen háborúról, csatákról, katonákról, okok és okozatok összefüggéséről már annyi jó könyvet írtak, hogy a köteteket téglának használva saját könyvtárat is lehetne építeni belőlük. Ráadásul Keegan könyve minden, csak nem új, hiszen először 1976-ban jelent meg.
