Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg.
Az áruellátó központok, vagyis a háborús hiánygazdaságban az áruelosztást szabályozó hivatalok működését bírálta Az Est. Nem csupán a cikk főcíme („A központok legújabb visszaélései”) volt beszédes, hanem az alcímei is: „Visszatartják az árut. Elősegítik a lánckereskedelmet. Újabb rendelet jön ellenük”.
„A főváros pénzügyi bizottságának keddi ülésén elfogadták a világítási ügyosztály előterjesztését, amely szerint a főváros a gáz árát huszonhat fillérről harminchatra emeli fel, a villamos áramét pedig kilenc fillérről tizenegyre” – írta a Pesti Napló 1918. október 5-én.
Árdrágítók büntetéséről számolt be a Pesti Hírlap 1918. szeptember 25-én. Egy gyógyszertár-tulajdonost azért bírságoltak meg, mert az egyik termékét a szokásos ár kétszeresénél is többért forgalmazta. Szállodásokat és vendéglősöket is elítéltek a VII. kerületi rendőrkapitányságon.
A világháború utolsó időszakának leginkább németbarát minisztere, a kereskedelmi tárca vezetőjeként a bárói rangot frissen megszerző Szterényi József új rendelettel rukkolt elő 1918 szeptemberében. Még az adott ágazatban is meglepetést keltett a jogszabály, hiszen e piaci szegmenst
1918-ban megszületett a hadikommunizmus Szovjet-Oroszországban, körülbelül egy évtizeddel később pedig a sztálini szovjet tervgazdaság is kibontakozott – ennek az első világháborús előzményeivel ma már a gazdaságtörténészek tisztában vannak, részben ugyanis az 1914 és 1918 közötti hadigazdálkodásból merítettek ötleteket a szovjet típusú rendszer megalkotói.
Az Országos Árvizsgáló Bizottság „a cukrászdák osztályozását és a cukrászsütemények legmagasabb árának megállapítását rendelte el” – írta a Pesti Napló 1918. augusztus 28-án. A cukrászdákat három kategóriába sorolták be: az elsőbe a belvárosi és a főbb útvonalakon lévő cukrászdák tartoztak,
