Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása előtt az uralkodó Bécsben fogadta az osztrák főváros főrabbiját, Zwi Peretz Chajes-t (1876–1927). A korábban firenzei főrabbiként tevékenykedő Chajes 1918–1927 között volt Bécs első számú zsidó vallási vezetője.
A király a palesztinai zsidó állam létrehozásáról beszélgetett vele 1918 őszén.
Címke: zsidó
A román képviselőház a zsidók egyenjogúsításáról szavaz
Elfogadta a román képviselőház a „zsidótörvényt” – írta 1918. augusztus 3-án a Népszava. A XX. században néhány évvel később hozott, többek között jogkorlátozással, vagyonelkobzással járó törvényekkel szemben Romániában 1918 augusztusában a zsidóság egyenjogúsítására hoztak törvényt.
Furcsa hír és még furcsább cáfolat az 1918-as pesti cionista kongresszusról
A Magyarországi Cionista Szervezet országos kongresszust hívott össze 1918 nyarán. Ám a „főkapitány a kormány utasítására a kongresszus megtartását betiltotta és így az ország legkülönbözőbb vidékéről összegyűlt kiküldöttek az egyesület Király utcai helyiségében jöttek össze, ahol bizalmas értekezletet tartottak” – írta a Pesti Hírlap.
Transzatlanti segélyezés
Az Egyesült Államok hadba lépését megelőzően minden hadviselő fél próbált támogatást szerezni az ott élő kivándorlóitól. Az USA-ban élők azonban nem szükségszerűen alkalmazkodtak az európai államok rendszeréhez, a soknemzetiségű birodalmak lakói gyakran etnikai alapon szerveződtek.
Pocsolyába léptek – Lebuktak a papírtalpú cipővel
Jászi Oszkár polgári radikális értelmiségi körének folyóiratában, a Huszadik Században 1917-ben tették közzé A zsidókérdés Magyarországon című nevezetes körkérdést. Ezt az indokolta, hogy az első világháború éveiben – az egyre mélyülő nyomorral és a társadalmi feszültségek fokozódásával együtt – korábban nem látott mértékben növekedett az antiszemitizmus.
„Erdély veszedelmében bűnösök” – Károlyi Mihály támadja Tisza Istvánt és kormányát
A 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb sokkját jelentette az antant oldalán hadba lépő Románia hadseregének 1916. augusztusi erdélyi betörése. A magyar nemzeti katasztrófával fenyegető támadás annyira elszabadította a bűnbak keresést a magyar politikai elit soraiban,
A „zsidókérdés” és középosztály-probléma Magyarországon az első világháború alatt
„Van-e magyar társadalom? Nincs” – írta élete végén, 1927-ben a konzervatív jogtudós, Concha Győző, szomorúan látva, hogy a néhai rendek helyébe a „gazdagok, a módosak, a szegények és az ínségesek csoportja lépett”.