Címke: gazdaság

Út a csúcsra. Egy arisztokrata erdőmágnás a háborúban

Gróf Mikes Ármin a háromszéki Mikes család leszármazottjaként 1868-as születésekor biztos anyagi háttérre és jó közigazgatási karrierperspektívára számíthatott – és egy erdélyi arisztokrata származású feleségre. Felmenői és oldalági rokonai számára ez a világ volt adott,

„Megmaradunk a vaspénzrendszer mellett” – Miniszteri tanácsos az aprópénz-kérdésről

„(…) nem kell (mily sajnálatos!), a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos” – írta utolsó versében József Attila, mikor már csak annyira tartotta becsesnek életét, mint a vasból készült hadipénzt a békeidőkben. Ahogy a búzalisztet kukoricaliszttel, teljes kiőrlésű gabonával és végszükség esetén fakéreggel pótolták a kenyérsütéskor a világháború előrehaladtával,

Az utolsó kiegyezés – örökre elnapolva

Az Osztrák–Magyar Monarchia dualista berendezkedését megalapozó kiegyezés a közjogi viszonyok (a korabeli szóhasználatban ún. pragmatikus – vagyis a Pragmatica Sanctióból levezethető – közös ügyek) mellett bevezette a közös érdekű ügyek fogalmát is.

Apróságok

A háborút többnyire a pénzbőséggel és az inflációval szokás azonosítani. A mindennapokban azonban legalább ekkora probléma, ha valakinek nincs aprópénze, és azért nem tud vásárolni, mert a boltban vagy kocsmában nem tudnak visszaadni.

Amerikai nagybácsik

Az Amerikai Egyesült Államokban élő kivándorló közösségek a háború előtt rendszeres kapcsolatban álltak Magyarországgal, ennek egyik formája volt a megkeresett pénz egy részének hazaküldése. A banki átutalás azonban ekkoriban még igencsak gyerekcipőben járt,

Örök energia és örökös csalások

1916 áprilisában egy műszaki szenzáció járta híre be a magyar sajtót, miszerint sikerült megtalálni az elektromosság „perpetuum mobiléjét” – olyan szerkezetet, amely képes a környezetből, azaz a levegőből kinyerni az energiát.

Pesti Hírlap, 1914

Mennyi az annyi?

Azt már Montecuccoli óta tudjuk, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. A 17. századi hadvezér kijelentése soha aktuálisabb nem volt, mint az első világháború idején, mikor a Pesti Hírlap lelkes újságírója meg nem nevezett forrásokra támaszkodva összegezte, mennyit is költött a világ a 19. században háborúskodásra.