A magyarság rokonnépeinek kutatásával foglalkozó, 1910-ben alapított Turáni Társaság akkor lett a balkáni magyar birodalmi törekvések exponense, amikor a világháború kitörését követően a Tisza-kormányzat felkarolta a Turáni Társaságot, és nem hivatalos kormányzati szervvé tette az egyesületet.
A huszadik század elejének Magyarországán a finnugor vagy a török nyelvrokonság melletti állásfoglalás jellemzően nem tudományos vizsgálódás, hanem ideológiai választás kérdése volt. Azok az értelmiségiek, akik „nyugatos” identitásuk szerint a „nemzeti illúziók” szertefoszlatását tekintették feladatuknak,
