Címke: lakhatás

Pesti Hírlap, 1914

Hat munkáscsaládot tesznek utcára Budapesten

A Pesti Hírlap 1918 szeptemberében olyan címmel közölt cikket, mely a mai sajtóban is elférne: „Hat munkáscsalád hajlék nélkül” – szólt a híradás a kormányhoz ekkor igencsak lojális lapban. Az írás szerint Pláger Lipót gépészmérnök megvette a Tömő utca 26. szám alatti házat,

Hiába egyezett bele a lakó, 1918-ban nem lehetett lakbért emelni, ha a hivatal nem engedélyezte

Szokványos esetről, de annak nem szokványos lezárásáról számolt be a Népszava 1918. július 3-án. Egy fővárosi bérházban „Schneller Samu háztulajdonos arról értesítette lakóit, hogy minden egyes lakás bérét 10 százalékkal fölemeli”. A lakóknak sejtelmük sem volt arról, hogy a háborús évek alatt a jogszabályok értelmében a háztulajdonos a lakáshivatal engedélye nélkül ezt nem tehette volna meg,

Lakhatási válság

A gazdasági erőforrások átcsoportosításának egyik legnagyobb vesztese az építőipar volt. A hadigépezet működtetéséhez a legkevésbé volt szükség újabb és újabb házak, lakások építésére, a tőkét, a nyersanyagokat és a munkaerőt sokkal jobban lehetett használni más ágazatokban – vagy éppen a fronton.

A Palatinus-ház rabjai – a lakásbérlők harcának sikere

1916. november 14-én jelent meg a Belügyi Közlönyben a 3787/1916. M. E. számú rendelet, amely a háború kezdete óta mind több gondot okozó lakbér-problémát szabályozta újfent. A rendelet címe (A lakbéremelések és lakbérfelmondások korlátozása, valamint a közintézmények részére kötött bérleti szerződések meghosszabbítása) alapján is látható,

Bérlő körforgó Budapesten

1915 tavaszán egy rövid időre lakásbőség köszöntött Budapestre. Az elhúzódó háború miatt beindult költözködési hullám a korábbi és későbbi időszakokhoz képest a bérlők számára kedvezőbb helyzet teremtett, míg a háziurak bérleszállítással próbálták megtartani régi, illetve megnyerni új bérlőiket.