Címke: nemzetiségi kérdés

Hát én immár kit választhatok?

A nemzetiségek lakta országrészek birtokforgalma a századfordulótól kezdve állandó elemzés tárgya volt. Attól tartottak ugyanis, hogy az eladások révén a „magyar” föld „idegen” kézbe jut, ugyanis a magyar birtokosok könnyedén eladták a földjüket a jó árat ígérő vevőknek, tekintet nélkül azok nemzetiségére.

A bécsi Reichsrat – újratöltve

Az Est 1917. május végén összefoglalta az osztrák birodalomfél képviselőházának politikai viszonyait – valljuk meg, az egyszerű halandónak már akkor is nehéz volt követni. A bécsi politikai ügyekben járatos szerző csak a képviselőházról szólt (német elnevezése: Abgeordnetenhaus), ám az osztrák birodalmi gyűlés, 

Hazatérők. Erdélyi magyar reformtervek

Az 1916 nyarán bekövetkezett román hadüzenet és rövid erdélyi hadjárat nem múlt el nyomtalanul. A menekülthullám, a rekvirálások, az államhatalom hiányát kihasználó erőszak okozta károk, majd a visszavonuló román csapatokkal távozók (nemcsak románok) és a hatóságok erőtejes fellépése a gyanúsnak tartott személyek ellen:

Ferenc József, a románok császára

100 éve, 1916. november 21-én halt meg Ferenc József. Erre emlékezve egy négyrészes cikksorozatot indítunk, amelyben különböző nézőpontokból idézzük fel a császár és király életét és uralkodását. Az első rész témája az uralkodó és soknemzetiségű birodalma, avagy a nemzeti kérdés problémái.

Két tűz között

A magyarországi egyesült görög szertartású egyházmegyék naptárreformja, áttérésük a Julián-naptárról a Gergely-naptár használatára nemcsak Budapesten számított hírnek. A bukaresti Adevărul is cikket közölt a fejleményekről, amit arra is felhasznált, hogy röviden ismertesse a magyarországi görög katolikus egyházmegyék történetét is.

Rádiózni szokol? Rádiód a Sokol

A világon bárhol létező Sokol egyesületek szerves összefüggésben vannak a Prágában székelő anyaegyesülettel. A Sokol (vércse) tagsága minden hazafiasan érző csehre szinte kötelező s tényleg majdnem minden cseh férfi tagja is a Sokolnak – melynek elsőrendű célja, hogy társadalmi úton létesítse azt, amit a hatalom megtagad tőle,

Adriai álmok. A Jugoszláv Bizottság megalakulása

A nemzetiségi alapú politikai konfliktusok szinte már maguktól értetődőek voltak az Osztrák–Magyar Monarchiában. A háborút megelőző évek sem szűkölködtek mindebben, a birodalomnak sem a magyar, sem az osztrák részén. A dualista berendezkedés kihívói közt szerepeltek cseh, szerb, horvát pártok és politikusok, akik valamennyien azt szerették volna elérni, hogy a Monarchián belül ők is államisághoz jussanak.