„Rendkívüli érdeklődéssel fogadta a közönség a Pesti Napló hírszolgálatának újítását, a filmriportot, amelyet a budapesti mozgókép-színházak közül immár hét vett fel műsorára: az Uránia és a Mozgókép-Otthon után a Nap, az Est, az Orient, az Eldorádó és a Simplon mozgó” – minderről maga a Pesti Napló
Címke: film
„A végsőkig feszíti a néző idegeit” – Megérkezett a mozikba a Gólyakalifa
A fiatal Babits Mihályt nemcsak gyomorbántalmak, de szűnni nem akaró rémálmok is gyötörték. Ezeket az élményeit az először 1913-ban, a Nyugatban folytatásokban közölt – Edgar Allan Poe és Sigmund Freud erős hatását mutató – pszichoanalitikus rémregényében, A gólyakalifában írta meg.
Jön a Gólem! – Mindent tarolt az expresszionista rémfilm
Erős „fény-árnyék” hatások, zaklatottság, néma sikolyok és az álomszerű díszletek közt halottak rángatta „riadt kis élők” vagy élők vezette hipnotizáltak és tehetetlen bábuk – a német expresszionista rémfilmek jellegzetességei ezek, melyeket az MTV-nemzedék leginkább a Red Hot Chili Peppers Otherside című számának varázslatos klipjéből ismerhet.
Amerikai filmtröszt vagy filmvállalat
Apró hírként jelent meg Az Est 1916. április 23-i számában, hogy új filmtröszt szerveződik az Egyesült Államokban, amelyhez minden nagy amerikai filmvállalat csatlakozik. Az USA-ból Berlinen keresztül átvett információ szerint a szervezet fő oszlopai Charlie Chaplin
Megvétózták a Don Quijote-filmet: nem lesz „puszta látványosság” a „halhatatlan műből”
A világtörténelem két legnagyobb presztízsveszteségű állama, Spanyolország és Portugália vezetői közül a legtöbben úgy vélték, a 350 éves kudarcsorozat után a világháborúba belépéssel és az ottani dicsőséges szerepvállalással lehetne fényesíteni nemzeteik fölöttébb megkopott
Tengermély – tisztelettel
Igazi filmes szenzáció híre jutott el Budapestre egy német folyóirat közvetítésével 1916 elején. Maga a mozgófilm is gyerekcipőben járt, hiszen a némafilmek is csupán néhány évvel korábban váltak egész estéssé, egy-egy korszakalkotó film – mint D. W. Griffith alkotása,
Moziregény Párizsban
A médiakonvergencia egy sajátos korai jelenségéről adott hírt Az Est 1915 decemberében, miszerint Párizsban is kísérleteznek az Egyesült Államokban bevált moziregényekkel. A moziregény egy akkor már bevett publikációs formát emelt át a gyerekcipőben járó mozi keretei közé: