Címke: IV. Károly

Amikor már a parlamenti többség sem segít – Tisza István lemondása

Tisza István kétségtelenül a dualizmus második felének meghatározó politikusa volt. A századfordulótól egészen 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig megkerülhetetlen figurája volt a közéletnek. 1910-től a hatalmas többséggel kormányzó Nemzeti Munkapárt megkérdőjelezhetetlen vezetője volt,

Egy város pusztulása – a hátországban

1917. május 21-22-én leégett Gyöngyös belvárosa: 24 ember meghalt, 8000 ember maradt fedél nélkül, 580 ház és 1400 melléképület semmisült meg az akkor mintegy húszezres településen. A tűz a kórház mosókonyhájából indult el, ahonnan átterjedt a főtér házaira, majd a viharos erejű szélnek köszönhetően rövid időn belül elharapózott.

Pesti Hírlap, 1914

A koronázás vége

A IV. Károly koronázását követő napokban népvándorlás színterévé vált az eseménynek helyet adó budai Mátyás-templom. Az emberek azért tódultak tömegesen a Várba, hogy megszemlélhessék a még mindig koronázási díszben pompázó templomot és hosszú idő után újra megcsodálhassák a koronázási jelvényeket

A megbocsátás erénye

Az új uralkodó megkoronázása alkalmából kihirdetett amnesztia az ilyenkor szokásos gesztusok egyike volt. IV. Károly trónra lépése alkalmából is megindultak az erre vonatkozó tárgyalások – hiszen amnesztiát csak az igazságügy-miniszter előterjesztésére hirdethetett.

Szíriusz és Meteor időjósok a felhőtlen koronázásért

A két évig sem uralkodó IV. Károlyt „szerencsétlen Habsburgként” őrizte meg az emlékezet, hiszen rövid uralma a világháborús vereséggel és a birodalom szétesésével fejeződött be. A végeredmény ismerete az emlékezés pszichológiai sajátosságainak megfelelően