1918. október elsején egyszerre adott hírt a Népszava Szabó Ervin, a szociáldemokrata pártideológus és könyvtárszervező haláláról, illetve Duczyńska Ilonának, a szabadgondolkodókat tömörítő Galilei Kör egyik fiatal aktivistájának, bölcsészhallgatónak és szeretőjének, Sugár Tivadarnak az elítéléséről.
100 éve, 1918 januárjában zárták be a magyar történelem talán legjelentősebb diákegyesülete, az 1908-ban alapított ateista-materialisa Galilei Kör Anker közi klubhelyiségét. Az ok egyes galileisták illegális antimilitarista tevékenysége volt,
1899-ben adták át a speciálisan a járványos megbetegedések gyógyítására szolgáló Szent Gellért Kórházat, amely a Szent Rókus Kórház fiókkórházaként szolgált. 1917 őszére az itt dolgozó ápolónők helyzete tarthatatlanná vált. A háborús inflációt nem követte az ápolónők fizetése, kosztjuk rossz volt,
A magyar történelem egyik legjelentősebb diákegyesületének, az ateista-szabadgondolkodó fiatalokat tömörítő Galilei Körnek (1908–1919) a történetét két korszakra választja szét az első világháború kitörése. Míg az első, „nagy” korszakot az antiklerikalizmus jellemezte, az 1914 utáni „kis” korszakot az antimilitarizmus.
A magyar történelem egyik legjelentősebb diákegyesülete volt az ateista-szabadgondolkodó fiatalokat tömörítő Galilei Kör (1908–1919). De míg az első világháború kitörése előtt elsősorban antiklerikális tevékenység jellemezte a diákegyesületet, 1914 után
Az ateista-szabadgondolkodó diákegyesüket, a Galilei Kör (1908–1919) tevékenységének legfőbb vonulatává az antiklerikalizmus helyett az antimilitarizmus vált az első világháború alatt, hogy a háború végére a Duczynska-Sugár csoport akcióival jusson a csúcsra. A galileista fiatalok háborúellenes röplapot nyomtattak és juttattak a katonák közé.
