A híres Schlosser Imre, a Fradi, majd az MTK focistája, az összesen 68-szoros magyar válogatott labdarúgó góljával szerzett vezetést a vendégcsapat a bécsi Práterben, 18 ezer néző előtt rendezett osztrák-magyar derbin. A június másodiki találkozón a magyarok másik gólját Schaffer szerezte, így válogatottunk 2:0-ra győzött.
„Szomorú valóság, hogy a magyar labdarúgósportnak e két vezető egyesülete ma ádáz ellenségként áll szemközt egymással. A gyűlölködés lángjai magasra csapkodnak s pusztulással fenyegetik a labdarúgás egész épületét” – írta 1917 januárjában a Budapesti Hírlap.
„Szomorú valóság, hogy a magyar labdarúgósportnak e két vezető egyesülete ma ádáz ellenségként áll szemközt egymással. A gyűlölködés lángjai magasra csapkodnak s pusztulással fenyegetik a labdarúgás egész épületét” – írta 1917 januárjában a Budapesti Hírlap.
1916-ban a magyar labdarúgó válogatott mindössze négy hivatalos mérkőzést játszott, mind a négyet Ausztriával. Ebből kettőt az osztrákok nyertek – május 7-én, Bécsben 3:1-re, illetve október 1-jén, az Üllői úton 3:2-re győzték le a magyarokat. Június 4-én az MTK pályáján viszont a magyar csapat nyert 2:1-re.
Az erdélyi menekültek megsegítése valóságos mozgósítási hullámot indított el a társadalomban. A labdarúgó szövetség sem akart mindebből kimaradni, így az október 1-jén, az Üllői úti pályán játszott magyar-osztrák labdarúgó mérkőzés bevételének felét erre a célra ajánlotta fel.
„A gépezet végre megindult. Meg kell állapítani, hogy a kormány és a főváros végre tudatára ébredt a menekülőkkel szemben való kötelességének és most már gondoskodás történik azokról a szerencsétlen emberekről, családokról, akiket a háborús veszedelem szülővárosukból, családi tűzhelyük mellől elkergetett.
Hiába érte váratlan megrázkódtatásként Magyarországot Románia támadása 1916 augusztusának végén, az élet nem állt meg teljesen, így a háború első két évében szünetelő hivatalos nemzeti futballbajnokság újraindítását sem halasztották el. Az első fordulóra szeptember 3-án került sor, rögtön az örökrangadóval,
