Címke: hadigazdálkodás

Fától az erdőt…

A gazdaság „központosítása”, az egyes termékek és áruk beszerzésének és elosztásának egy-egy központra ruházása 1917 nyarán elérte a fát is. Mivel azonban az egykori horvát-szlavón határőrvidék területén hatalmas erdőségeket műveltek vállalkozók, a lépés váratlan közjogi komplikációt okozott.

Háborús gazdaság

Az első világháború egyik leggyakrabban emlegetett következménye az állami beavatkozás a gazdaságba, illetve a hadigazdálkodás bevezetése. Ez volt a témája A múzsákat lelövik, ugye? beszélgetéssorozatunk októberi eseményének, amelyen Pogány Ágnes és Bódy Zsombor történészek

Pesti Hírlap, 1914

Akiért a harang szól

Születés, házasság, gyász, vasárnapi mise vagy déli krónika: a harangszó része mindennapjainknak. Évszázadokon át – telefon híján – vész esetén a harangot kongatták meg: futott is a falu népe, ki merre látott, áldozatul hagyva az ellennek a harangkötélre nehezéknek felkötött birkát.

A rendeletgyár

1916 februárjában a soroksári úti Fegyver- és Gépgyár Rt. munkásainak bérmozgalma munkabeszüntetéshez, a törvény által tiltott sztrájkhoz vezetett. A gyárat felügyelő katonai parancsnokság a szokásos módon reagált: a karhatalom próbált rendet tenni és tíz „renitens” munkást eltávolítottak a gyárból.

Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön! – A hadikölcsönökről

A háborús kiadásokat (ami az Osztrák-Magyar Monarchiában 110 milliárd koronára rúgott) voltaképpen az állam eladósodása révén, hitelek felvételével fedezték. Egyes számítások szerint a háborúra fordított összegnek mindössze 5,2%-át adta a költségvetési bevétel,

Pesti Hírlap, 1914

Azt a rézangyalát!

A hadigazdaság új fogalomként jelentkezett a hátországok életében az első világháború idején. Ez lényegében azt jelentette, hogy a hadviselés érdekei domináltak a gazdaság összes területén. Soha még ennyire nem volt fontos, hogy a hadviselő feleknek miből van elegendő nyersanyagkészletük,