Címke: Erdély

Hazatérők. Erdélyi magyar reformtervek

Az 1916 nyarán bekövetkezett román hadüzenet és rövid erdélyi hadjárat nem múlt el nyomtalanul. A menekülthullám, a rekvirálások, az államhatalom hiányát kihasználó erőszak okozta károk, majd a visszavonuló román csapatokkal távozók (nemcsak románok) és a hatóságok erőtejes fellépése a gyanúsnak tartott személyek ellen:

Hazatérés

1916 szeptembere a háború második nagy menekülthullámát hozta el Budapestre. Az első, 1914 végén, a Galíciából menekülők tömege volt – és főként a zsidók iránti ellenérzéseket erősítette fel. Az 1916-os viszont az Erdélyből menekülőké, ami az erdélyi magyarok és a mindig is egzotikusnak látott székelyek iránti együttérzést fokozta.

Dedikációk

Ahogy az történni szokott, az erdélyi menekültek kérdése a román csapatok vereségével, az idő előrehaladtával, az erdélyiek fokozatos hazatérésével és a politika fordulataival (pl. az orosz forradalom) egyre kisebb nyilvánosságot kapott. Alkalomadtán azonban továbbra is lehetőség adódott szimbolikus akciókra.

Kaliforniai álom?

A Pesti Napló 1917. január 23-i számában rövid közlemény tudósított arról, hogy február elején a „Romániában érdekeltek központjának” képviseletében háromtagú delegáció utazik Bukarestbe, ahol a magyar „közgazdasági érdekek” képviseletéről tárgyalnak az illetékesekkel.

Menekültáradat

„A gépezet végre megindult. Meg kell állapítani, hogy a kormány és a főváros végre tudatára ébredt a menekülőkkel szemben való kötelességének és most már gondoskodás történik azokról a szerencsétlen emberekről, családokról, akiket a háborús veszedelem szülővárosukból, családi tűzhelyük mellől elkergetett.