1918 novemberében három köztársaságot kiáltottak ki az első világháborút vesztesen záró központi hatalmak fővárosaiban. Kronológiai sorrendben: Berlinben, Bécsben és Budapesten. Zökkenőmentesen csak Budapesten zajlott a procedúra, ám később
Címke: forradalom
Német összeomlás, forradalom és felülről elrendelt demokratizálás 1918 őszén
Németországban 1918 októberében a legfelsőbb hadvezetés is felismerte: elkerülhetetlen a birodalom demokratizálása. A német történelem sajátossága azonban, hogy a demokratizálást kényszer hatására hajtották végre, így az nem is maradt tartós.
Forradalmárok, puccsisták vagy ellenforradalmárok? – Hogyan látták 100 éve a bolsevikokat?
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Ez az elképzelés persze nagyon leegyszerűsítő,
Jönnek a „békére vágyók” és az „igazi forradalmiak” – A Budapesti Hírlap Leninék hatalomátvételéről
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot.
Ez már a vég? Az orosz forradalom újabb fordulata – a szovjetek átveszik a hatalmat
Az 1917-es év egyik megkerülhetetlen története a cári rendszer bukása és az orosz forradalom volt. A reakció és elnyomás megtestesítőjének látszó cári kormányzatot felváltó, parlamentáris berendezkedést ígérő Ideiglenes Kormány létrejötte egyszerre keltett félelmet és reményt
Az „új orosz forradalom” visszhangja
“A most induló új forradalom tisztára proletár mozgalom és így elmondhatjuk, hogy az orosz revolúció ma a pétervári munkások és katonák győzelmével és kormányra jutásával eljutott kifejlődésének csúcsáig. 1917 orosz forradalma is ugyanazt a képet tárja elénk, mint 1789 francia forradalma: egyik osztály a másik után ragadja meg a kormányhatalmat, hogy azután a következő letaszítsa és messze-menőbb programot tűzzön ki a revolúció céljaként.”
Üdvözlégy, szabadság!
Az orosz forradalom természetesen azzal a reménnyel kecsegtette a Monarchia vezetését, hogy az új orosz kormány esetleg hajlandó lesz béketárgyalásokat kezdeni a központi hatalmakkal. Ez annál inkább megalapozottnak tűnhetett, mert a forradalmi pártok többsége a jóvátétel és annexió nélküli béke politikáját pártfogolta,