A németországi Mannheim karácsonyi bombázására válaszul a német haderő repülőgépei 1918 januárjának utolsó napjain Párizst bombázták – nem először. A légi háború 1918-ban egyre nagyobb méreteket öltött Nyugat-Európában.
1918. január végén a német bombázók – a vezérkar főnökének február elsejei tájékoztatása szerint – végrehajtották
Áttekintésünk első részét az I. világháborús tabuk felsorolásával – például a frontkatonák közti homoszexuális viszonyok vagy a frontkatonák öngyilkossága – zártuk. Az 1914–1918, az újraírt háború című kötet szerzői, Stéphane Audoin-Rouzeau és Annette Becker rámutattak arra is, hogy miképp szorult ki az I. világháború emlékezetéből a civilek ellen elkövetett erőszak:
Amennyiben az I. világháború százéves historiográfiáján végigfuttatjuk tekintetünk, megállapíthatjuk, hogy először a politikatörténeti, diplomáciatörténeti megközelítések voltak jellemzőek, aztán a történészek a társadalom felé fordultak, majd jött a nyelvivel egybekötött kultúrtörténeti fordulat. Másképp szólva:
„A halál ordenáré, büdös, minden költészet nélkül való dolog” – írta Ignotus Bródy Sándor nekrológjában, de az idézet akár a somme-i csatáról szóló visszaemlékezések mottója is lehetne. Négy és fél hónap öldöklés és 1,2 millió ember halála után csak 11 kilométerrel került közelebb a front Berlinhez, vagyis méterenként több mint száz katona veszett oda.
Amikor Sebastian Haffner A Német Birodalom hét főbűne az első világháborúban című 1964-es művében összegyűjtötte a német katonai és politikai vezetés leghibásabb döntéseit az első világháború alatt, a későbbi események ismeretében bizonyos szempontból
A Német Birodalom egyik főbűneként szokás értékelni az 1917. február 1-jén meghirdetett korlátlan tengeralattjáró-háborút. A radikális háborús lépéssel a szövetséges Monarchia saját, ezzel ellenkező érdekei miatt nem értett egyet, de mégis kényszeredetten beletörődött.
A véres német győzelmek fogják elhozni az annyira várt békét – a verduni támadás kezdete után, 1916. június elején ismét ez volt a Népszava vezércikkének fő gondolata. Az újabb reményt a háború legnagyobb tengeri összecsapásába próbálták belelátni.
1916. május 31-én és június 1-én zajlott a jütlandi vagy skagerraki csata
