Címke: női munka

Mi lesz a hivatalnoknőkkel a háború után? Kell-e majd nekik munkanélküli segély?

Az első világháború hatására ütemesen nőtt a női munkavállalók száma. A nők olyan foglalkozási ágakban is feltűntek, ahol korábban csak kis számban vagy egyáltalán nem voltak jelen. Dolgoztak nők a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, a vendéglátásban és ugrásszerűen nőtt a számuk a tisztviselők között is. 

„A telefon rabszolgái” – Sztrájk a közszférában 1917 végén

A Népszava csütörtöki számában akartunk részletesen beszámolni arról a mozgalomról, amely szerdán délelőtt 10-től 12-ig megakasztotta a főváros telefonforgalmát. Az agyoncsigázott, rosszul fizetett telefonkezelőnők szüntették be két órára a munkát, hogy tüntetésükkel magukra irányítsák azoknak a figyelmét, akik eddig nem törődtek helyzetükkel, hogy összetartásukkal jelezzék a további harcra való készségüket.

Elesettek mentsvára – a Vöröskereszt és ápolói

A Nemzetközi Vöröskereszt a 19. században jött létre: az 1859-es solferinói csata borzalmait látva Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletember úgy döntött, hogy életre hív egy segélyszervezetet, amely olyan önkéntesekből áll, akik a háború idején a sebesülteket ápolják. Ennek érdekében olyan nemzetközi

Budapest takarítónői, egyesüljetek!

A háború első éveiben a takarítónők nem kerültek be az újságok „komoly” híreibe, csak az apróhirdetések, illetve a kis színesek (balesetek, bűntények) között lehetett találkozni velük. Ez változott meg 1917 nyarán, amikor

Sztrájktanya – nőkkel

A Pesti Napló a háború alatt a középosztály panaszainak megbízható szócsöve volt. Ugyanakkor – habár rendszeresen beszámolt a női munkavállalás terjedéséről – a lap hasábjain alapvetően a viktoriánus társadalmi szerepfelfogást jelenítették meg. Ennek megfelelően a szerkesztők