Címke: munkaerő-gazdálkodás

Nyerésre áll a szemét Budapesten

1917 februárjában a szemét elöntötte Budapestet. „A budapesti házak kapualjában, talán kivétel nélkül mindegyikben, csúnya bűz terjed mostanság attól a szemétdombtól, melyet úgy látszik, már rendszeresítenek. Ott éktelenkednek a házi szemeteskosarak és naponta buzgón táplálja azokat szeméttel a cseléd meg a viceházmesterné.”

Kötelességtudás

Az állam háborús szerepvállalása és a mozgósítás miatt a közigazgatási intézmények gyakran szembesültek munkaerőhiánnyal, amit sok esetben nem lehetett női munkaerővel sem pótolni. A háború kezdete előtt nem sokkal felállított budapesti közlekedési rendőrség például

Csak katonásan azzal az seprűvel!

A behívások miatt előállt munkaerőhiány a budapesti közlekedés után 1915 májusára a közszolgáltatások újabb részét érte el. Előbb a városi gázüzem, majd a köztisztasági szolgálat működtetése, vagyis nagyrészt az utcaseprők munkájának megszervezése ütközött

Munkás kezek – második felvonás

Az első háborús tavasz, mint már esett róla szó, a mezőgazdaságot is szembesítette a munkaerőhiánnyal. A kormány a katonák ütemezett szabadságolásával próbálta orvosolni a problémát: a szabadságoltakból munkáscsoportok kialakítását rendelte el.

Munkáskezek

Az első háborús tél végéhez közeledve – noha a Kárpátokat még hó borította – egyre égetőbb kérdésként merült fel a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése. A természet nem várt a békekötésre, a mezőgazdaság pedig