Címke: sajtó

Lapbetiltás a fronton és zsidózás a cenzúra ürügyén

Az Osztrák–Magyar Monarchia seregei 1918. május–júniusban a felbomlás jeleit mutatták. Judenburgtól Pécsig, Rimaszombattól Rumburgig zendülések híre érkezett – volna, ha erről beszámolhatott volna a sajtó. De az „egyszerű” parancsmegtagadások, vonatból tisztekre lövöldözések

Az ügyvédek nem akarnak cenzúrát, Vázsonyit Tiszához hasonlítja a Pesti Napló

Vázsonyi Vilmos alakja rendkívül ellentmondásos, ha visszatekintünk 1917-1918 eseményeire. Ellenzékiként, a polgári demokrata irányzat képviselőjeként került a Tisza István bukása utáni kormányokba, azzal a feladattal, hogy megreformálja a választójogot. Ám a képviselőházban továbbra is Tisza István Munkapártja

Nevethetnékje támadt a közönségnek Kassákék kubista matinéján

„Őrült és sarlatán: mondták sokan, s ugyanakkor ifjú emberek szánakozva néztek végig rajtunk, ha ki mertük jelenteni, hogy Goethe vagy Shakespeare lehetett olyan jó író, mint a Mesteremberek költője. Csak nyugodt és türelmes ítéletet nem lehetett hallani róla” – írta Kassák Lajosról

Vajon megjelenik-e még az újság?

A Pesti Napló még 1917. október 31-én jelentette be olvasóinak, hogy a papírhiány miatt a kormány korlátozta a rotációspapír rendelkezésre bocsátott mennyiségét, ezért a lapok csak 2, 4, 6 illetve legfeljebb 8 oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A Pesti Napló már aznap is csupán 8 oldalas volt.

Francia ármány Spanyolországban?

Spanyolország „forradalma” – illetve annak híre – 1917. október elején jutott el Az Est olvasóihoz. A tudósítás nem kínált elfogulatlan elemzést a rendkívül összetett hispániai helyzetről, hiszen mindent a világháborús részvétel szemszögéből nézett, épp ezért az események mögött az antant machinációt látta és láttatta.