Címke: sajtó

Kitiltják a Népszavát a frontról és a katonai kórházakból

Egy hónap alatt, 1918. augusztus 10. és szeptember 11. között három terjedelmes cikket is közölt a Népszava arról, hogy a katonai hatóságok (a Monarchia főparancsnoksága, az Armeeoberkommando, AOK) korlátozza a lap terjesztését a fronton, sőt még a katonai kórházakban is.

Lap és olvasói

Két „hír” is megjelent a Világban 1918. szeptember 3-án. Mindkettő a sajtóval foglalkozott, de az egyik közülük valójában nem is igazi hír volt. Az „Olvasóinkhoz” címet viselő írás így kezdődött:  „A nagy háború még nem ért véget, a viaskodás most folyik a legrettenetesebb, az idegeket távolból is tépő irgalmatlansággal. De megindult, éled már az új harc, a küzdelem a korhadt világrend romjaira épülő új, egészséges, erős világért, tartós békéért, kultúráért, demokráciáért.   

Lapbetiltás a fronton és zsidózás a cenzúra ürügyén

Az Osztrák–Magyar Monarchia seregei 1918. május–júniusban a felbomlás jeleit mutatták. Judenburgtól Pécsig, Rimaszombattól Rumburgig zendülések híre érkezett – volna, ha erről beszámolhatott volna a sajtó. De az „egyszerű” parancsmegtagadások, vonatból tisztekre lövöldözések

Az ügyvédek nem akarnak cenzúrát, Vázsonyit Tiszához hasonlítja a Pesti Napló

Vázsonyi Vilmos alakja rendkívül ellentmondásos, ha visszatekintünk 1917-1918 eseményeire. Ellenzékiként, a polgári demokrata irányzat képviselőjeként került a Tisza István bukása utáni kormányokba, azzal a feladattal, hogy megreformálja a választójogot. Ám a képviselőházban továbbra is Tisza István Munkapártja

Nevethetnékje támadt a közönségnek Kassákék kubista matinéján

„Őrült és sarlatán: mondták sokan, s ugyanakkor ifjú emberek szánakozva néztek végig rajtunk, ha ki mertük jelenteni, hogy Goethe vagy Shakespeare lehetett olyan jó író, mint a Mesteremberek költője. Csak nyugodt és türelmes ítéletet nem lehetett hallani róla” – írta Kassák Lajosról