Címke: jugoszláv

A délszláv egységállam gyötrelmes megalakulása

Az első világháború befejeződése, 1918 novembere után Magyarország számára nem jött el a béke. Komoly harcok 1919-ben főleg a csehszlovák és a román erőkkel folytak. A békediktátumot 1920. június 4-én írtuk alá. Kevesen tudják: Trianon nélkül még nagyobb lett volna a magyar veszteség:

Pesti Hírlap, 1914

A laibachi püspök nyíltan a délszláv mozgalmat támogatja

„Jeglics Antal laibachi hercegérsek a Laibachban összegyűlt szláv képviselők közül fogadta Stanekot, Glomimskit s egy délszláv politikust. Stanek a hercegérsekről azt mondotta, hogy igazi délszláv egyházfejedelem és sajnálatosnak tartja, hogy a cseheknek nincsen ilyen apostoluk” – tudósított a Pesti Hírlap

Pesti Hírlap, 1914

Londoni tanácskozás: legyen a Balkán a balkániaké!

Délszláv egységet, kártalanítást és a délszlávok az antant államaihoz történő gazdasági és kulturális csatlakozását követelte az a „hadicél-memorandum”, amelyet egy angliai tanácskozáson ismertettek a Pesti Hírlap 1918. augusztus 2-i kiadása szerint. A tanácskozáson a brit külügyminiszter, Balfour is részt vett

A zágrábi színház új intendánsa a magyarok ellen

A nemzetiségek önállósodási törekvései 1918 elejére egyre erősebbé váltak a történelmi Magyarországon, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia délszláv területein. A zágrábi Horvát Nemzeti Színház az úgynevezett illír eszmének, a szlovének, horvátok és szerbek összefogásának lett az egyik központja ebben az időszakban.

Adriai álmok. A Jugoszláv Bizottság megalakulása

A nemzetiségi alapú politikai konfliktusok szinte már maguktól értetődőek voltak az Osztrák–Magyar Monarchiában. A háborút megelőző évek sem szűkölködtek mindebben, a birodalomnak sem a magyar, sem az osztrák részén. A dualista berendezkedés kihívói közt szerepeltek cseh, szerb, horvát pártok és politikusok, akik valamennyien azt szerették volna elérni, hogy a Monarchián belül ők is államisághoz jussanak.