Címke: kultúra

Egyetemi magántanár lesz Hóman Bálint könyvtárőrből

Az utóbbi években a magyar történelem egyetlen szereplője se váltott ki akkora vitákat, mint Hóman Bálint (1885–1951). Mikor a Hóman Bálint Alapítvány 2015 telén állami támogatással kívánt Székesfehérvárott a város egykori képviselőjének szobrot állítani, még Obama amerikai elnök is állást foglalt a kérdésben.

Ne jöjjön el a szabadkőművesek országa – Rákosi Jenő bírálja a magyarországi „titokban bujkáló szektát”

A dualizmus kori főszerkesztőknek, laptulajdonosoknak és befolyásos politikusoknak kedvelt eljárása volt, hogy legsarkosabb véleményeiket nem a saját nevükkel felvállalt véleménycikkeikben, hanem a saját lapjukba beküldött álneves olvasói levelekben fogalmazták meg. Tisza István ekképp írogatott 1911-ben elindított konzervatív-liberális folyóiratába,

Magyar és osztrák festők képei Hollandiában

Az első világháború kitörésével az antant és a központi hatalmak országai között ugyan megszakadtak a kulturális kapcsolatok, de a semleges országok államaival továbbra is élénk kulturális cserét folytatott Magyarország – legalábbis a lehetőségekhez képest. Ennek köszönhető, hogy bár Magyarország

Könyvadományokkal formálódik a berlini Magyar Intézet

A magyarságtudomány, vagyis a „hungarológia” atyjának tekintett, sajnálatosan fiatalon elhunyt nyelvész, Gragger Róbert (1887–1926) már harminc éves korára az egyik legjelentősebb magyar kultúrdiplomatává nőtte ki magát. A gonosz pletykák szerint ebben homoszexualitása és a nála egy évtizeddel idősebb porosz kultúrpolitikussal,

Itt a Toldi-modell Pekár Gyula színes meséje!

Ha hiszi az olvasó, ha nem, biztos látta már Pekár Gyulát, még ha azt sem tudja, kicsoda ő: a véleményes tehetségű turanista író állt ugyanis modellt a Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékművet készítő Stróbl Alajosnak, mikor az egy markos legényt keresett szobrához.

Thália a fronton – frontszínház az első világháborúban

„Azt hiszem, hogy megegyezik nézetünk e ponton. / Legfontosabb, hogy legyen egy frontszínház a fronton. / Én bizony a tehetségem itthon már nem rontom, / Művészetem a hazának szent oltárán ontom. /  S mert leginkább azt kívánja a harctéri helyzet, / Csukaszürke selyemtrikót több párat beszerzek.

Pályázat az új lengyel himnuszra

„Minél kisebb az ország, annál hosszabb a himnusza. Angliáé a legrövidebb, San Marinóé a leghosszabb”írta Ady Endre a párizsi noteszében. Bár egy himnusz valóban sokat elárul egy nép kultúrájáról, karakteréről és komplexusairól, a Magyarország 1916. november 15-i számában közölt rövid hír