Címke: kultúra

Pesti Hírlap, 1914

Két gyűjtést szerveztek a magyar korona alá tartozó területeken – de micsoda különbség!

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó hónapjaiban az ott élő nemzetiségek szinte önálló életet éltek, beleértve a magyarokat és székelyeket, vagy cseheket és horvátokat is. 1918 májusában a későbbi miniszterelnök, Bethlen István elnöklete alatt, illetve József főherceg védnökségével például gyűjtést rendeztek az erdélyi gyerekeknek – persze elsősorban a „székely gyermekeknek”.

Bartók Kékszakállújának ősbemutatója az Operaházban

Elragadtatással írt Bartók talán legnagyobb hatású színpadi művéről, A kékszakállú herceg várának 1918. május 24-i ősbemutatójáról a másnapi lapban Reinitz Béla, aki a premier idején már nem a Népszava, hanem a Világ című újságnak írt zenekritikákat. Reinitz folyamatosan követte Kodály és Bartók pályáját.

Szirmai Albert dalai a Szegény magyar vérről

Szegény magyar vér címmel jelentek meg 1918 márciusában Szirmai Albert zeneszerző új dalai. A megjelenésről beszámoló Budapesti Hírlap szerint a sanzonok nem voltak könnyed hangvételűek. „Mindegyiken szembetűnik a háború hatása” – jegyezte meg a lap.

Pesti Hírlap, 1914

A hatvan az új őrület – Blaha Lujza évtizedei

Amikor 1914 őszén nagyon beteg voltam, egy bízó lélek azzal vigasztalt, hogy meggyógyulok, mire a háború véget ér. Azt hitte a lelkem, hogy csak egy-két hónapig tart a háború és én most már a negyedik éve várom, hogy vége legyen a háborúnak és – meggyógyuljak. Márciusban már négy éve lesz, hogy nem voltam színpadon. 1914. március 14-én játszottam utoljára a Matyó lakodalomban.”

A zágrábi színház új intendánsa a magyarok ellen

A nemzetiségek önállósodási törekvései 1918 elejére egyre erősebbé váltak a történelmi Magyarországon, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia délszláv területein. A zágrábi Horvát Nemzeti Színház az úgynevezett illír eszmének, a szlovének, horvátok és szerbek összefogásának lett az egyik központja ebben az időszakban.