Különös módon a legnehezebb, háborús időkben csökken az öngyilkosságok és növekszik a születések száma. John Lukacs ezt az emberi létezés alapvető irracionalitásával szereti magyarázni, tudniillik hogy az emberek a halál fenyegető közelsége esetén választják az életet.
Közhely, hogy a háború nem csak a hadi-, hanem a szociális és jóléti kiadásokat is megnövelte. Az otthonmaradottak, az árvák és hadiözvegyek ellátására – vagy legalábbis minimális szükségleteik biztosítására – fordított összeg egyre nőtt és nőtt, egyenes arányban a veszteségekkel.
