Megfizethető és minőségi kultúrát a népnek! – ez minden valamirevaló baloldali kulturális politika alapja. Ugyanakkor például a Nagy Háború alatt is működő, a szociáldemokrata párthoz kötődő Népszava Kiadó viszonylag kevés szépirodalmat tudott kiadni. Másrészről – üzleti alapon – már a 19. században megjelentek azok a kiadványok,
Az első világháború legfontosabb kulturális hatása az olvasás „demokratizálódása” volt – a háború idején új társadalmi rétegeket hódított meg magának ez a foglalatosság, mivel az eseményeket csak a nyomtatott sajtó segítségével lehetett követni. A tájékozódási kényszer sokakat késztetett arra,
Van annál nyomasztóbb gondolat, minthogy nem uraljuk saját cselekedeteinket? Köszönjük ezt a „rossz közérzetet” a modernitásnak, melynek alapjait három nagy gondolkodó fektette le: Charles Darwin, Karl Marx és Sigmund Freud. Ők egyaránt arra mutattak rá,
A háborús közhangulat fokozásához, az adott ország vagy szövetség által képviselt ideológia népszerűsítéséhez és „tudatosításához” az állami szervek különféle médiumokat használtak.
