Címke: nőkérdés

Pesti Hírlap, 1914

Nők a pályán

1917-ben néhány sorban közölte a hírt a Pesti Hírlap, miszerint a budapesti református teológia immár női hallgatókat is fogad. Az első nő, aki erre a pályára lépett, Novák Olga (1889–1961) volt. Olga egy Baranya megyei kereskedőcsaládba született, Vörösmarton élt. Fiatalként elsősorban családra és sok gyermekre vágyott,

„az állam politikájának következményeit minden nő megérzi családjában, otthonában” – a női választójog követelése

1917–1918-ban a magyarországi belpolitika egyik fő kérdése a választójogi reform volt: ebbe bukott bele 1917 májusában a változtatást ellenző Tisza István, míg az őt követő miniszterelnökök programjában ez szerepelt központi helyen – legalábbis elméletben. A konkrét megvalósítás azonban lassan haladt, 1917 őszén még mindig csak a törvénytervezet előkészítésénél tartottak.

Pesti Hírlap, 1914

Különös házasság

A házasság szentségét a háború idején meglehetősen tágan értelmezték – a fronton harcolók nemi igényeit a tábori bordélyok prostituáltjai elégítették ki, de az otthon maradt asszonyokat sem kellett félteni: a házasságon kívül született gyermekek (és az abortuszok) száma jelentősen megnőtt ezekben az években.

Ácsorgási igazolvány

1917 nyarától Budapesten az élelmiszerhiány olyan kritikus mértéket kezdett ölteni, hogy a jegyre kapható árukért történő sorban állás az egyik legfőbb közéleti problémaként jelent meg a lapokban – jogosan, hiszen valóban feszültségforrás volt.

Budapest takarítónői, egyesüljetek!

A háború első éveiben a takarítónők nem kerültek be az újságok „komoly” híreibe, csak az apróhirdetések, illetve a kis színesek (balesetek, bűntények) között lehetett találkozni velük. Ez változott meg 1917 nyarán, amikor