Címke: nőkérdés

Pesti Hírlap, 1914

Különös házasság

A házasság szentségét a háború idején meglehetősen tágan értelmezték – a fronton harcolók nemi igényeit a tábori bordélyok prostituáltjai elégítették ki, de az otthon maradt asszonyokat sem kellett félteni: a házasságon kívül született gyermekek (és az abortuszok) száma jelentősen megnőtt ezekben az években.

Ácsorgási igazolvány

1917 nyarától Budapesten az élelmiszerhiány olyan kritikus mértéket kezdett ölteni, hogy a jegyre kapható árukért történő sorban állás az egyik legfőbb közéleti problémaként jelent meg a lapokban – jogosan, hiszen valóban feszültségforrás volt.

Budapest takarítónői, egyesüljetek!

A háború első éveiben a takarítónők nem kerültek be az újságok „komoly” híreibe, csak az apróhirdetések, illetve a kis színesek (balesetek, bűntények) között lehetett találkozni velük. Ez változott meg 1917 nyarán, amikor

A napszámosasszony forradalma – avagy hétköznapi izgatás

Jackó Dánielné forradalmat akart csinálni – tudósított Az Est 1917 júniusában –, bár a négygyermekes napszámosnő, akinek férje hadirokkant volt, a forradalom helyett valószínűleg jobban örült volna két kilogramm burgonyának, amelyért órák óta sorban állt. Jackóné a háborús körülmények között ítélkező bíróság után egyből a szenzációhajhászás áldozatává is vált.

Anya- és csecsemővédőnők vezérfonala – Kézikönyvet adott ki védőnőknek a Stefánia Szövetség

Sokszor hallani a magyar védőnői hálózat világszinten egyedülálló voltáról. Ennek előzményei az első világháború alatti évekig nyúlnak vissza, amikor az életének önkezével véget vető trónörökös, Habsburg Rudolf özvegye, az akkor már ötvenes éveiben járó belga Stefánia hercegnő helyettes védnökségével (róla nevezték el a Stefánia-vagdaltat és a Stefánia-tortát is),