Címke: szubjektív portré

Út a csúcsra. Egy arisztokrata erdőmágnás a háborúban

Gróf Mikes Ármin a háromszéki Mikes család leszármazottjaként 1868-as születésekor biztos anyagi háttérre és jó közigazgatási karrierperspektívára számíthatott – és egy erdélyi arisztokrata származású feleségre. Felmenői és oldalági rokonai számára ez a világ volt adott,

Fegyverek közt sem hallgatnak a Múzsák – a pályakezdő Bajor Gizi

1914 ősze rosszul indult a színházkedvelő közönség számára (is): a háborús helyzetre való tekintettel ideiglenesen felfüggesztették a Nemzeti Színház és az Operaház üzemeltetését, azaz az ország első színházában is „hallgattak a Múzsák”. A színházi „böjt” azonban csak részleges volt,

A katonaszabadító

1917 júliusában a bíróság három és fél évi börtönbüntetésre és 14 ezer korona pénzbüntetésre ítélte Fődi Emil budapesti tisztiorvost. Emellett bő egy évvel korábbi letartóztatása alkalmával 160 000 korona készpénzt is lefoglaltak a lakásán, amit szintén nem kapott vissza. Fődi perét,

Egy szerencsés képviselő – politikusportré a Monarchia végnapjaiból

Ha Hámory László nem érezte volna úgy, hogy gazdag Arad megyei földbirtokosból kormánypárti országgyűlési képviselővé is kellene válnia – akár a nemzet üdvéért, akár a pénz–hatalom–befolyás háromszögének szinergiáit élvezendő –, akkor talán bűnügye sem szólt volna akkorát 1917 nyarán.

Az Auguszta Gyorssegély-alap és aki mögötte van – Auguszta főhercegnő

A Nagy Háború nemcsak a fronton lévő katonák, hanem a hátországban maradt családtagjaik életét is fenekestül felforgatta. A családfő berukkolásával nők és gyermekek maradtak ellátatlanul, ugyanakkor a pénzbeli segítségre és nem utolsósorban a mentális támogatásra nem csak az itthon lévők, de a fronton harcolók, vagy az onnan rokkantként hazatérők is rászorultak.

Meghalt a magyar parasztság realista ábrázolója

1917. április 24-én – tüdőgyulladásban – elhunyt Tömörkény István író, néprajzkutató, muzeológus.
„Virágba borult bé a tanyai ákác, / Egynapéltű pillék illatárba vesznek; / Már tapogatóját készíti a pákász, / Tiszai hajósok nótára eveznek. / Bús legyen a nóta, tiszai hajósok! / Gyászra libegjenek hattyúfehér gyócsok, /Sírjon egy sort a szél minden kicsi kis fán: / Kiterítve fekszik jó Tömörkény István.”