A háborúban a hadsereg ellátása elsőrendű cél volt, amelyet a hadigazdálkodásra való átállással biztosítottak. A hadiüzemekben dolgozó munkások épp ezért egyre növekvő nyomásnak voltak kitéve a háború előrehaladtával.
Címke: munkavédelem
Csak katonásan azzal az seprűvel!
A behívások miatt előállt munkaerőhiány a budapesti közlekedés után 1915 májusára a közszolgáltatások újabb részét érte el. Előbb a városi gázüzem, majd a köztisztasági szolgálat működtetése, vagyis nagyrészt az utcaseprők munkájának megszervezése ütközött
Harc a vasárnapi munkaszünetért – avagy nélkülözhetetlen-e a női kalap a háborúhoz?
A kormány már a háború kezdetén, 1914 augusztusában felfüggesztette a vasárnapi munkaszünetet, azaz lehetőséget adott a munkaadóknak, hogy akkor is dolgoztathassák alkalmazottaikat az iparban és a kereskedelemben.
Munkaerő-(be)robbanás: mennyit ér egy nő? Női munkások 1914–1915-ben
A hagyományos női szerepek (családanya, feleség, „házi tücsök”) visszavonhatatlanul átstrukturálódtak a háborús évek alatt. A férfiak hadba vonulásával családok maradtak bevételi forrás nélkül, a hadsegély (ezt a bevonulók otthon maradt családtagjai kapták) nem fedezte a napi megélhetés költségeit – ráadásul ezt az összeget is több hónapos késéssel vehették kézhez.
„És a hetediken megpihent”- vagy nem: háborús vasárnapok
A háború kitörése óriási változást hozott a munka világában. A hadiipar felfokozott igényei, a fronton lévők számára az élelmiszer-utánpótlás folyamatos biztosítása fokozott terhelést jelentett a gyári és a mezőgazdasági munkások számára egyaránt – a háborús helyzetben
