Címke: Budapest

Le a villamosról!

A budapesti tömegközlekedés teljesen átalakult a háború hatására. A korábban kedvelt omnibuszok jóformán teljesen eltűntek – bár a városi hatóságok először nem merték megszüntetni ezt a kedvelt közlekedési formát, inkább csak korlátozták a lóval vontatott kocsik közlekedését.

Pesti Hírlap, 1914

Fővárosi helyzetkép

Vízhiány miatt a városi hatóságok nem locsolták az utcákat 1918 tavaszán, így a Pesti Hírlap a várost ellepő porra panaszkodott április 30-i kiadásában. S még ha csak „ellepte volna” a várost: a lap szerint a „terjengő porfelhők az emeletes bérházak tetejéig is fölemelkednek”, s a házmesterek csak tovább kavarják a piszkot, mert locsolás nélkül söprik az utcát.

Új főpolgármester és új fővárosi polgármester, de mi lesz az omnibusszal?

1906 óta töltötte be a polgármesteri posztot (az érdemi városirányítói tisztséget) Bárczy István. Tizenkét év múlva, 1918-ban az elsősorban protokolláris, kinevezési, illetve felügyeleti joggal rendelkező főpolgármesteri tisztségre választották meg őt óriási többséggel a fővárosi törvényhatósági bizottságban. A „futottak még” jelöltek között volt Springer Ferenc,

Megjött a tél!

És persze nyomban le is állt az élet, amit a Pesti Napló hosszú tudósítása is részletezett. A 25 centiméteres hó miatt a főváros tömegközlekedése akadozott – bár a fővonalakon még jártak a villamosok, de a mellékvonalakat leállították, a konflisok pedig rendre elakadtak.

Nem szívesen látott idegenek

Nem látta többé szívesen a főváros az „idegeneket” 1917 őszétől, ezért „kiszorításuk” érdekében belügyminisztériumi rendelet született, amely a hazánkban tartózkodó nem magyar állampolgárok ellenőrzéséről és szabad mozgásuk korlátozásáról szólt. A rendelet lényegében nem írta felül az 1903. évi V. törvénycikket, amely egyrészt előírta,