Címke: Budapest

Miért felel a közlekedési vállalat?

Noha a budapesti tömegközlekedés néhány fontos újdonsággal is szolgált a háború idején, a Pesti Naplóból kibontakozó általános kép inkább negatív volt. A kalauznők jelentette sokk mellett a szolgáltatás romló színvonala, betartatlan menetrend, leromló járművek uralták a lap híreit.

Szennytelen szenny és lassú zsírfölfogás

Az I. világháborúban Budapest megvalósította a hulladékgazdálkodás csimborasszóját – a lakosai legalábbis, ugyanis az út- és csatornaépítő ügyosztály felmérése szerint a budapesti szennyvíz 1917-ben már túl híg volt az újrahasznosításhoz.

A fogas(kerekű) kérdés

„A svábhegyi fogaskerekű vasút mélylátású igazgató urai belátták, hogy Pesten már csak az ő járművükön van még dohányzási engedély, ‘mire minden tudósítás vagy megokolás nélkül beszüntették. 18 éve lakom fenn, eddig mindig lehetett dohányozni (a kocsi első részén), 

Nyersanyaghiányok – a fővárosi sajtó nehézségei

Minden mindennel összefügg – ezt a közhelyet erősítette meg 1917 februárja is, mikor a budapesti lapok terjedelme az országos szénhiánynak esett áldozatul. Az újságpapírt előállító egyetlen magyar cég, az Első Magyar Papíripar Rt. gyára ugyanis szénnel üzemelt, így az akadozó termelés miatt papírhiány alakult ki.

Pesti Hírlap, 1914

Arcképes cselédkönyvet! – A vagyonszerzés új útjai

Toldi Emma igen fifikás asszonyszemélynek számított 100 éve – bár, ha jobban belegondolunk, ma is kitűnő csaló lenne belőle, legalábbis színészi képességei meglennének hozzá. Történt ugyanis a háborús Budapesten, hogy Toldi Emma önmagát előkelő hölgynek álcázva délelőtt betért

Nyerésre áll a szemét Budapesten

1917 februárjában a szemét elöntötte Budapestet. „A budapesti házak kapualjában, talán kivétel nélkül mindegyikben, csúnya bűz terjed mostanság attól a szemétdombtól, melyet úgy látszik, már rendszeresítenek. Ott éktelenkednek a házi szemeteskosarak és naponta buzgón táplálja azokat szeméttel a cseléd meg a viceházmesterné.”

Mennyi is a lócitrom ára?

A budapesti közlekedés egyre fokozódó anomáliái közt helyet kapott a bérkocsisok helyzetének romlása is. Miután „munkaeszközeik” – fogyasztás szempontjából – a hadsereg, sőt a lakosság versenytársai voltak a szűkös élelmiszerkészletekért folytatott versenyben, a szolgáltatók költségei elég gyorsan emelkedtek.