Elragadtatással írt Bartók talán legnagyobb hatású színpadi művéről, A kékszakállú herceg várának 1918. május 24-i ősbemutatójáról a másnapi lapban Reinitz Béla, aki a premier idején már nem a Népszava, hanem a Világ című újságnak írt zenekritikákat. Reinitz folyamatosan követte Kodály és Bartók pályáját.
Címke: Balázs Béla
Egy lélek a háborúban – Balázs Béla és az első világháború. II. rész
Ha a filmesztéta Balázs Béláról van szó, nem is indíthatnánk mással, mint egy filmes hivatkozással. Ha egy Az őrület határánhoz hasonló meditatív művet keresünk a magyar első világháborús irodalomból, az nem lehet más, mint Balázs Lélek a háborúban című „naplója”.
Egy lélek a háborúban – Balázs Béla és az első világháború. I. rész
Ha a filmesztéta Balázs Béláról van szó, nem is indíthatnánk mással, mint egy filmes hivatkozással. Ha egy Az őrület határánhoz hasonló meditatív művet keresünk a magyar első világháborús irodalomból, az nem lehet más, mint Balázs Lélek a háborúban című „naplója”.
„Ez egy irodalmi kolerajárvány” – Balázs Bélát és a „modern költészetét” bírálják a Budapesti Hírlapban
Kevés ellentmondásosabb megítélésű szereplője van a magyar irodalomtörténetnek, mint Balázs Béla (1884-1949). A magyar közönség főleg onnan ismerheti Kodály Zoltán egykori Eötvös Collegium-beli szobatársának nevét, hogy Bartók Béla az ő mesejátékaiból írt operát és balettet az 1910-es években: