Címke: élelmiszer-ellátás

A „burgonyaherceg” csökkenti a magyar kenyérfejadagot

Egy kalandor pályafutása ívelt fel 1918 elején: az 1848-ban Magyarországra támadó Windisch-Graetz herceg unokája, Windischgrätz Lajos a közélelmezésért lett felelős a Wekerle-kormányban. Élete során botrány botrányt követett: „Lala herceg” zavaros ügyeit a romlott krumpli eladásától a frankhamisítási ügyön át a Gestapóval való feltételezett együttműködésig sorolhatjuk.

Pesti Hírlap, 1914

Ez nem rizsa…

1918 januárjában királyi elhatározásból két vagon hántolatlan rizst kapott a főváros – nem, nem az osztrák birodalomfél tartalékait juttatták el a budapesti lakossághoz, a rizs az Olaszországban szerzett hadizsákmány része volt.
A rizst a századelő konyhájában leginkább levesbetétként használták (akár a húslevesben is), illetve a gyerekek reggeli menüjének volt része, rizskása formájában.

Pesti Hírlap, 1914

Itt a teeeeeeeeeeeeeeeeej!

1914 júliusában, még mielőtt a tényleges harcok elkezdődtek volna, már inflációról számolt be a sajtó. Először emelkedtek az élelmiszerárak, majd eltűntek az importból származó ínyencségek, mint a narancs és a citrom, utána a meglévő hazai készletek is fogyni kezdtek.

A kirámolt pályaudvar

„Vannak emberek, akiket bármikor be lehet csapni, és időnként minden embert be lehet csapni, de mindig minden embert nem lehet becsapni” – mondta Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ha ezt a szállóigévé vált kijelentését a rákosszentmihályi vasútállomáson 1917-re állandósult viszonyokra alkalmaznánk, az így hangozna:

„puritán becsületességgel” – munkás fogyasztási szövetkezet a háborúban

A háború alatt igazolódott be leginkább az, hogy a háborús nyomorúság mellett is a fogyasztók szövetkezései azok, amelyek a háborús közélelmezés ügyeit a leglelkiismeretesebben intézik. Az egész élelmiszerpiac hemzseg a visszaélésektől. Csak a modern szövetkezetek azok, amelyek itt is elszigetelten állanak és puritán becsületességgel törekednek arra, hogy a fogyasztók érdekeit nem hangzatos jelszavakkal, hanem tényleg megvédelmezzék.”

Margarinbűztől beteg Budapest

Az alapvető élelmiszerek hiánya csaknem állandósult a háború évei alatt, ezért egyre inkább előtérbe került a pótlékok használata. A zsír és vaj esetében ez a növényi zsiradékból előállítható margarin volt, amely már a háború előtt, ha nem is túl népszerű, de bevett helyettesítőnek számított.