„Szürke novemberi ég alatt, fázós, borongó délelőttön megszületett a magyar népköztársaság. Harangok nem búgtak, ágyúk bronztorka nem bömbölt a mennyre, császári pompák rendezői nem varázsolták festői csoportozatú színpadi képpé: szürkén, a szürkéből oly természetesen és egyszerűen emelkedett elő a semmiből, mint a föld szelleme a falanszterbeli tudós szétpattant lombikjából”
Címke: köztársaság
A népköztársaság 1918. november 16-a kikiáltását ünnepli a Népszava
„Nagy esemény, nagy ünnep és hatalmas forradalmi cselekedet a magyar népköztársaság megszületése. A szombati nap örökre véget vetett a Habsburg-dinasztia 400 éves átkozott uralmának és jogaiba iktatta az elnyomott magyar nép uralmát” – írta a Népszava 1918. november 17-én, a köztársaság kikiáltásának másnapján.
Felemás korlátok: a német, az osztrák-német és a magyar köztársaságok kikiáltása 1918-ban
1918 novemberében három köztársaságot kiáltottak ki az első világháborút vesztesen záró központi hatalmak fővárosaiban. Kronológiai sorrendben: Berlinben, Bécsben és Budapesten. Zökkenőmentesen csak Budapesten zajlott a procedúra, ám később
Az élet szent születésének napjáról írt Az Est a köztársaság kikiáltása után
„Ez a nap az élet szent születése napja! Egy sóhajnyira van csak mögöttünk az a reggel, amikor még halottainkon sírva, sebeinken nyöszörögve, béklyóinkban reszketve egy Habsburgot koronáztunk és ezen a mai reggelen, mely tiszta s végtelen, mint az óceán, ezen a reggelen ebben a koronázó fővárosban kikiáltjuk a magyar köztársaságot!”
Szándékolatlan következmények
1917. február–márciusának legfontosabb – ha tetszik, világpolitikai jelentőségű– eseménye a cári rendszer összeomlása volt. Az uralkodó lemondása a monarchiát is maga alá temette. Az ideiglenes kormány egy köztársaság kormánya volt, az összehívni szándékozott alkotmányozó nemzetgyűlés