Címke: munkáskérdés

Harc a mosóteknő körül

1918 elején béremelést követeltek a vegytisztítókban dolgozók. Az újságok támogatták a sztrájkmozgalmat, s közben fény derült a háborús hiánygazdaság visszaéléseire is.

Még a konzervatív Budapesti Hírlap is támogatta azt a mozgalmat 1918 márciusában, amelyet a fehérnemű-tisztító munkások indítottak a béremelésért.

Vasárnapi pihenőt a tanoncoknak!

A tanoncok sanyarú helyzetére hívta fel a figyelmet a Népszavának 1918 februárjában levelet író esztergályos: vasárnapi pihenőt kért nekik, mivel máskülönben nem jutnának szabadnaphoz. (Hat napot dolgoztak a műhelyekben, vasárnapra pedig előírták nekik a tanulást.)

Az „azonnal megalakítandó” Budapesti Munkástanács

Jegyre osztott élelmiszerek, csökkenő fejadagok, növekvő infláció – ezek mind-mind szították a munkások indulatait Budapesten, Bécsben, sőt Berlinben is 1918 januárjában. Monarchia-szerte sztrájkok söpörtek végig a nagyvárosokon, összesen 700000 szüntették be a munkát a dualista állam munkásai közül.

8 óra munka… – Az első európai törvény a nyolcórás munkaidőről

„A legfiatalabb államnak jut az a dicsőség, hogy az európai parlamentek között elsőnek valósította meg ezt a reformot. Az ifjú finn köztársaságnak már születése előtt a bölcsőjébe tették ezt a jelentőségteljes ajándékot” – így méltatta a Népszava, hogy a finn országgyűlés 1917. november 27-én

Világ szakszervezetei, egyesüljetek?

A Pesti Napló 1917 őszén sokat emlegette Svájc fővárosát, Bernt. A cikkek döntő többsége egy készülő békéről szóló nemzetközi konferencia körüli huzavonát mutatta be, amelyen Károlyi Mihály is részt kívánt venni. Az írások hangneme igazodott a propaganda elvárásaihoz: