Címke: munkáskérdés

Vasárnapi pihenőt a tanoncoknak!

A tanoncok sanyarú helyzetére hívta fel a figyelmet a Népszavának 1918 februárjában levelet író esztergályos: vasárnapi pihenőt kért nekik, mivel máskülönben nem jutnának szabadnaphoz. (Hat napot dolgoztak a műhelyekben, vasárnapra pedig előírták nekik a tanulást.)

Az „azonnal megalakítandó” Budapesti Munkástanács

Jegyre osztott élelmiszerek, csökkenő fejadagok, növekvő infláció – ezek mind-mind szították a munkások indulatait Budapesten, Bécsben, sőt Berlinben is 1918 januárjában. Monarchia-szerte sztrájkok söpörtek végig a nagyvárosokon, összesen 700000 szüntették be a munkát a dualista állam munkásai közül.

8 óra munka… – Az első európai törvény a nyolcórás munkaidőről

„A legfiatalabb államnak jut az a dicsőség, hogy az európai parlamentek között elsőnek valósította meg ezt a reformot. Az ifjú finn köztársaságnak már születése előtt a bölcsőjébe tették ezt a jelentőségteljes ajándékot” – így méltatta a Népszava, hogy a finn országgyűlés 1917. november 27-én

Világ szakszervezetei, egyesüljetek?

A Pesti Napló 1917 őszén sokat emlegette Svájc fővárosát, Bernt. A cikkek döntő többsége egy készülő békéről szóló nemzetközi konferencia körüli huzavonát mutatta be, amelyen Károlyi Mihály is részt kívánt venni. Az írások hangneme igazodott a propaganda elvárásaihoz:

Csepeli munkások a miniszterelnöknél

A miniszterelnök is megelégedéssel nyilatkozott a munkásokkal való hosszú, beható eszmecseréről, akik értelmes, komoly emberekhez illő módon adtak értékes információt és vetettek föl olyan kérelmeket és javaslatokat, amelyek során bizonyára fog lehetni pozitív eredményt is elérni [sic!]”

Ki felelős a sztrájkért?

A munkások és a szociáldemokraták szerint természetesen a lelketlen tőkések, akik a hadiüzemeikkel hatalmas nyereségre tesznek szert, de közben éhbérért dolgoztatják alkalmazottaikat. Az viszont már meglepő, hogy szinte ugyanezt gondolja és jelenti az állami-katonai hatalom egyik képviselője.