Címke: általános választójog

Tüntetés és sípolás a lemondott miniszterelnök ellen

A sofőr tülköl, az autó megindul s elszáguld a Kossuth Lajos utca felé. A tüntető tömeg ekkor már oszladóban volt, sötét is volt. Tisza mélyen behúzta magát az autó egyik sarkába, úgy, hogy ki sem látszott belőle és így sikerült megszöknie…
Tisza István gróf sógoraival, Sándor Jánossal és Zeyk Károllyal nyitott automobilon távozott el a tüntetők tömegén keresztül a munkapárt épületéből. 

Ki uralja a közvéleményt?

A Monarchia és azon belül a Magyar Királyság belső élete igencsak felpezsdült 1917 tavaszán, és ebben a nemzetközi események mellett az új uralkodónak, IV. Károlynak is komoly szerepe volt. Április végén királyi leiratban szólította fel magyar miniszterelnökét, hogy tegyen parlamenti javaslatot a választójog kibővítésére, amely „a jelen nagy időknek, a nép által hozott áldozatoknak megfelel”.

„A bátorság és a hazaszeretet magukban még nem kvalifikálnak a haza sorsának intézésére” – Tisza István ismét elutasítja az általános választójog bevezetését

A magyarországi munkásmozgalom legfontosabb követelése volt az 1900-as évektől az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése, amelyet azonban elutasított a magyar politikai establishment – csupán a felnőtt férfi lakosság negyedének (1906-ban 1 millió 85 ezer főnek, a teljes lakosság 6,2 %-nak) szavazati jogot biztosító,

Szándékolatlan következmények

1917. február–márciusának legfontosabb – ha tetszik, világpolitikai jelentőségű– eseménye a cári rendszer összeomlása volt. Az uralkodó lemondása a monarchiát is maga alá temette. Az ideiglenes kormány egy köztársaság kormánya volt, az összehívni szándékozott alkotmányozó nemzetgyűlés

„A választójog ellen mindhalálig…” – Tisza István és a „hősök választójoga”

Tisza István és Bethlen István – két meghatározó magyar miniszterelnök a 20. század első felében. Ennek megfelelően megítélésük saját korukban ellentmondásos, néha egyenesen végletes volt, és sokáig olyan is maradt. Ma már sokkal árnyaltabban látjuk tevékenységüket, amelyben konzervatív alapállásuk mellett voltak előremutató, „modernnek” tekinthető reformok is.

A nő választása

A közbeszéd a női választójog bevezetését sokszor kapcsolja az első világháborúhoz, pontosabban a nőknek a háborús hátországokban tanúsított helytállásához – ha úgy vesszük, egyfajta jutalomként tekinti azt. Tény, hogy a nők világszerte 1918 után jutottak választójoghoz, azonban ez általában valamilyen feltételhez,