Mit ír az újság?  Kis közéleti körkép: sajtószemle a korabeli napi- és hetilapok írásaiból. A rovat Az Est, a Borsszem Jankó, a Képes Újság, a Magyarország, a Népszava, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Vasárnapi Újság és a Világ írásaiból válogat.
Eötvös József fia, Eötvös Loránd (1848–1919) nemcsak kora egyik legjelentősebb magyar fizikusa volt, de legendás oktató is az – 1950 óta az ő nevét viselő – egykori Budapesti Tudományegyetemen. A szocialista diákok közé tartozó Szerdahelyi Sándor szerint Eötvös Loránd nem egyszer adott unortodox vizsgafeladatot tanítványainak, Tovább...
„A legfiatalabb államnak jut az a dicsőség, hogy az európai parlamentek között elsőnek valósította meg ezt a reformot. Az ifjú finn köztársaságnak már születése előtt a bölcsőjébe tették ezt a jelentőségteljes ajándékot” – így méltatta a Népszava, hogy a finn országgyűlés 1917. november 27-én Tovább...
A kiszolgáltatott nők védelmében tett áttörésként ünnepelte Az Est a királyi tábla döntését egy nemi erőszaktétel kapcsán folyó kártérítési perben 1917 decemberében. Nem azért, mert első alkalommal mondtak volna ki elmarasztaló ítéletet egy erőszakoskodó férfi ellen, hiszen az úgynevezett „tisztességes nők” elleni Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A női munkavállalók száma ugrásszerűen megnőtt a háborús évek alatt. Asszonyok söpörték az utcát, ők álltak a gyári futószalagok mellett, nők gondozták a sebesülteket és persze ők nevelték a gyerekeket, amellett, hogy még a háztartást is ők vezették. Helytállásuk ebben az időszakban nélkülözhetetlennek bizonyult, Tovább...
A karácsony előtti vásárlási lázon túljutva, kicsit megpihenve érdemes belegondolni, mennyire is van szükség az üzletek vasárnapi nyitva tartására – mind az ünnepek előtt, mind általában. Mindenesetre a kérdés nem új, ahogy azt az alábbi, 100 évvel ezelőtti kormányintézkedés és annak visszhangja is mutatja. Tovább...
Magyarország a (zug)pálinkafőzés földje – szinte magától értetődő, hogy a pálinkafőzés és -fogyasztás része a nemzeti identitásnak, így nem meglepő, hogy a pálinka azonnal felkerült a hungarikumok listájára is. Azon sem csodálkozhatunk, hogy a pálinkafőzés minden körülmények között folytatódott – még a Nagy Háború idején is. Tovább...
1917 tele szénhiánnyal köszöntött Budapestre. A világítógáz előállítására szolgáló szén rossz minősége miatt az óbudai gázgyár berendezései meghibásodtak, a városban pedig napokig nem volt közvilágítás. A város és a gázgyár vezetői mindezért egyöntetűen a rossz minőségű szenet okolták, Tovább...