Mit ír az újság?  Kis közéleti körkép: sajtószemle a korabeli napi- és hetilapok írásaiból. A rovat Az Est, a Borsszem Jankó, a Képes Újság, a Magyarország, a Népszava, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Vasárnapi Újság és a Világ írásaiból válogat.
Pesti Hírlap, 1914
A gabona és a szálastakarmány hiánya a háborús évek számának növekedésével arányosan egyre komolyabb problémát jelentett. A hátországban jó időjárási körülmények mellett még mindez kezelhető volt, de ha korán jött az ősz, a gazdák hamarabb elkezdték az istállóztatást is – Tovább...
A román főváros, Bukarest már az első világháborút megelőzően is a magyarországi kivándorlók egyik legfőbb célállomása volt. A háború alatt, a megszállás eredményeképpen újabb tisztviselők, családjaik és ismerőseik, munkakeresők és kalandorok jelentek meg a városban. Tovább...
A világháború kitörését követő kezdeti lelkesedés – amely még a Nyugat egyes íróit is magával ragadta, és amelynek keretében egy antológiányi propagandavers született – 1916-1917-ben fokozatosan alábbhagyott a magyar irodalmi életben, bár néha akadtak újabb átmeneti fellángolások, mint az 1916. augusztusi erdélyi román betörés idején. Tovább...
„Magyarország népjóléti intézményeiről nem is lehet beszélni. A nép védelmét szolgáló intézkedések dolgában legutolsó helyen állunk Európában. A betegsegélyezés és balesetbiztosítás csak a lakosságnak igen szűk körére terjed ki, a rokkantbiztosítást még nem is valósították meg. […] Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A házasság szentségét a háború idején meglehetősen tágan értelmezték – a fronton harcolók nemi igényeit a tábori bordélyok prostituáltjai elégítették ki, de az otthon maradt asszonyokat sem kellett félteni: a házasságon kívül született gyermekek (és az abortuszok) száma jelentősen megnőtt ezekben az években. Tovább...
A hadigazdálkodás alapja a megtermelt áruk és nyersanyagok minél szélesebb körének állami ellenőrzés alá vonása volt. Ez nem feltétlenül jelentette az áru rekvirálását vagy kényszerfelvásárlását, olykor az állam megelégedett a kivitel tilalmával is. Kivitelre azonban sokféleképp sor kerülhetett, különösen, Tovább...
1917 májusában nagy – és támogató szellemű – sajtóérdeklődés mellett került sor az „első női tisztviselői sztrájkra” Magyarországon, és végül a Fonciére Biztosító alkalmazottai teljes sikert is értek el a mozgalmukkal. A következő hónapokban aztán megszokottá váltak a tiltakozások és munkabeszüntetések. Tovább...