Mit ír az újság?  Kis közéleti körkép: sajtószemle a korabeli napi- és hetilapok írásaiból. A rovat Az Est, a Borsszem Jankó, a Képes Újság, a Magyarország, a Népszava, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Vasárnapi Újság és a Világ írásaiból válogat.
Pesti Hírlap, 1914
1917-ben néhány sorban közölte a hírt a Pesti Hírlap, miszerint a budapesti református teológia immár női hallgatókat is fogad. Az első nő, aki erre a pályára lépett, Novák Olga (1889–1961) volt. Olga egy Baranya megyei kereskedőcsaládba született, Vörösmarton élt. Fiatalként elsősorban családra és sok gyermekre vágyott, Tovább...
Az alapvető élelmiszerek hiánya csaknem állandósult a háború évei alatt, ezért egyre inkább előtérbe került a pótlékok használata. A zsír és vaj esetében ez a növényi zsiradékból előállítható margarin volt, amely már a háború előtt, ha nem is túl népszerű, de bevett helyettesítőnek számított. Tovább...
A dualizmus korának egyik legjelentősebb szabadkőművese volt Gelléri Mór (1854–1915), aki ipari szakújságíróból lett előbb szakfolyóiratok – Magyar Iparosok Lapja, Magyar Ipar – szerkesztője, majd 1893-ban a millenniumi kiállítás szervezésének titkári feladatait bízták rá, és ugyanekkor az Iparegyesület aligazgatói tisztségét is elnyerte. Tovább...
Negyedik éve már, hogy a megőrült világ minden napot halottak napjává feketít, de annál gyászosabban és komorakban emelkedik ki november elsején a halottak kegyeletes ünnepe.” – írta Az Est 1917 novemberében. A halottak napját és a végeérhetetlennek látszó háborút természetesen a legtöbb lap összekapcsolta, Tovább...
Megfizethető és minőségi kultúrát a népnek! – ez minden valamirevaló baloldali kulturális politika alapja. Ugyanakkor például a Nagy Háború alatt is működő, a szociáldemokrata párthoz kötődő Népszava Kiadó viszonylag kevés szépirodalmat tudott kiadni. Másrészről – üzleti alapon – már a 19. században megjelentek azok a kiadványok, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A rászorultak élelmezésére jóformán az első pillanattól működtek népkonyhák a nagyobb városokban, ahol több ezer adag ételt osztottak szét naponta, szinte fillérekért. 1917-re azonban már annyit romlott a helyzet, hogy a fennálló, elsősorban jótékonysági szervezetek, alapítványok által működtetett konyhák nem voltak képesek kiszolgálni egyre növekvő közönségüket. Tovább...
A vendéglői étkezés a háború előtti világban nem pusztán kulináris élvezeteket biztosított, hanem az asztal körül ülők napi tevékenységéhez tartozott – a vendéglő a társas érintkezés egyik színtere volt. Azzal tehát, hogy a vendéglői árak az élelmiszer árakkal együtt elszabadultak, Tovább...