Címke: adó

Az igazi vagyonadó?

Bár 1917-re már megismerkedett a magyar lakosság a vagyonadóval, a háború végét követő átmenet és az akkor majd elkerülhetetlen valutastabilizáció újabb bevételi forrásokat kívánt. Mivel a háborús konjunktúra mellett a vagyonadó nem volt különösebben nagy teher, ezért kerülhetett annak kiterjesztése

Söralátétszezon

Az 1916-os kisebb adóreform nyomán 1917-ben készültek el az első jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadó-bevallások. A bevallásra kevesebb mint egy hónap állt rendelkezésre, a hivatal pedig „rendkívül készségesen” – a mai adózók számára is ismerősen – viselkedett.

Elő a pénzt!

A háború finanszírozásának egyre növekvő szükségletei régen halogatott adóreformok megvalósulását is segítették. A hadinyereség adójának bevezetése pedig arra is alkalmasnak tűnt, hogy kicsit megnyugtassa a „hadimilliomosok” gyarapodásán egyre inkább felháborodó közvéleményt.

A vigalmi adó szomorú útja

A székesfőváros a mulatságok és szórakozások, valamint a kártyajáték és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játék (dominó, sakk, billiárd, tekézés, gép stb.) után a jelen szabályrendelet értelmében népjóléti és szegényügyi célokra fordítandó községi »vigalmi« adót szed.” E szavakkal kezdődött

Pincér, champagne-t! De hazait!

A növekvő háborús kiadások nem csak az állami költségvetést sújtották, hanem a fővárosit is. Ebben az esetben ráadásul arra sem volt lehetőség, hogy a város vezetése lényegében korlátlanul szerezzen hiteleket magának – ahogy az állam tette –, így aztán a költségvetésnek újabb bevételekre volt szüksége.

Meghúzni a nadrágszíjat

A háborús költségvetés egyre növekvő hiánya az államot újabb bevételek szerzésére ösztönözte, kézenfekvő volt tehát az adóemelés, illetve új adók bevezetése. Annál is inkább, mert már 1909-ben elfogadták az adóreformot, benne a progresszív jövedelemadót,