Minden úgy kezdődött, mint egy Rejtő Jenő-i kocsmai verekedésben: a másik visszaütött. Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere 1918 áprilisában kínos vitába keveredett a francia miniszterelnökkel, Clemenceau-val,
Címke: Mitteleuropa
A német dominanciájú Mitteleuropáról (Közép-Európáról) tárgyaltak Bécsben 1918-ban
Czernin gróf, a Monarchia külügyminisztere és a francia miniszterelnök, Clemenceau közötti szópárbaj nyomán a francia politikus 1918 tavaszán nyilvánosságra hozta az úgynevezett Sixtus-leveleket. Ezeket IV. Károly magyar király és osztrák császár írta még 1917-ben, s informálisan a francia vezetőknek címezte azokat. E két levél a Monarchia különbéke-törekvéseiről szólt.
„120 millió ember szíve tegye megbonthatatlanná és széttörhetetlenné” – Stresemann az „örök” közép-európai szövetségről a Világnak
Az első világháború alatti sajtót szemlélve már részletesen szóltunk Friedrich Naumann-nak az 1915-ös Mitteleuropa című, fogalommá váló munkájáról és annak magyarországi recepciójáról. Naumann 1915. februári budapesti előadását követően október végén ismét nagyobb teret szenteltek a német Mitteleuropa-gondolatnak
Helyezkedés Közép-Európában
A háború kezdete egyúttal a vég kezdetét is jelentette. A felek az első perctől kezdve különös figyelmet szenteltek annak mi következik, ha majd elhallgatnak a fegyverek. Ezek a tervek sajátos kettősséget mutattak.
Az igazat, nem a valódit – Jászi Oszkár és az első világháború
Nem kell mindenkinek Jászi Oszkárt „hitvallásának, szent őrületének” tartania, ahogy tette Ady Endre, de talán nem lehet nem elismerni, hogy Jászi a kevés integer 20. századi magyar politikai szereplő egyike.
„Kart karba öltve” – Friedrich Naumann és a Közép-Európa-gondolat
Nem sok olyan földrajzi kifejezés van, amely önmagán túlmutató eszmetörténeti jelentőségre tett szert: ezek közé tartozik például az „Ormánság” vagy a „Viharsarok”, de mind közül alighanem a „Közép-Európa” futotta be a legnagyobb karriert. 1945 után, a hidegháborús