A Trianonban aláírt békediktátum előtt már hatalmas területeket foglalt el a Magyar Királyság területéből a román és az új csehszlovák állam. Az alábbiakban az első világháború végétől Trianonig, azaz 1920. június 4-éig tekintjük át – vázlatosan – az érdekesebb eseményeket, Csehszlovákia megalakítását és a román „egyesítést”.
Címke: francia
Az első világháború vége: a fegyverszünet bizonytalanságba taszítja Magyarországot
Az Osztrák–Magyar Monarchia katonailag és politikailag is összeomlott, mire hadseregének főparancsnoksága fegyverszünetet kötött 1918. november 3-án. Ez a padovai egyezség csak az olasz határvidéket szabályozta részletesen, a védhetetlenné vált balkáni arcvonalat (és így a magyar déli határt) bizonytalanságban hagyta.
Párizs ostromát latolgatta egy magyar újság a német hadsereg összeomlása előtt
Az első világháború utolsó német offenzívasorozata 1918. március 21-én kezdődött. A német hadvezér, Ludendorff ismétlődő támadásokat intézett az antant csapatai ellen, abban bízva, hogy az amerikaiak tömeges bevetése előtt békére tudja kényszeríteni az angolokat, illetve a franciákat a nyugati fronton.
Czernin gróf és Clemenceau vitája, az osztrák–magyar külügyminiszter bukása
Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen
1918 áprilisában egy párizsi minisztériumba talált be a német „messzehordó ágyú” gránátja
1918. április 9-én a német csapatok újabb támadásra indultak a nyugati front északi részén. Előzőleg, március 21. és április 4. között sikertelenül próbálták a franciaországi front középső szakaszán áttörni a döntően brit erőkből álló védelmet. Nagy területeket foglaltak el,
Csatározások a nyugati fronton – az utolsó nagy német támadás előtt
“Champagne-ban meghiúsult a franciák egy előtörése” – írta a Népszava 1918. február 8-án. A nyugati fronton ekkoriban viszonylagos nyugalom uralkodott, Keleten ugyanis még óriási német haderők voltak lekötve, az antant pedig a tartalékok feltöltésével foglalkozott.
Párizst bombázzák és utána magyarázkodnak a németek
A németországi Mannheim karácsonyi bombázására válaszul a német haderő repülőgépei 1918 januárjának utolsó napjain Párizst bombázták – nem először. A légi háború 1918-ban egyre nagyobb méreteket öltött Nyugat-Európában.
1918. január végén a német bombázók – a vezérkar főnökének február elsejei tájékoztatása szerint – végrehajtották