Címke: szerb

Pesti Hírlap, 1914

A laibachi püspök nyíltan a délszláv mozgalmat támogatja

„Jeglics Antal laibachi hercegérsek a Laibachban összegyűlt szláv képviselők közül fogadta Stanekot, Glomimskit s egy délszláv politikust. Stanek a hercegérsekről azt mondotta, hogy igazi délszláv egyházfejedelem és sajnálatosnak tartja, hogy a cseheknek nincsen ilyen apostoluk” – tudósított a Pesti Hírlap

Gavrilo Princip halála

1918. április 28-án meghalt Gavrilo Princip, az a boszniai szerb merénylő, aki kioltotta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége életét 1914. június 28-án, és egy hónappal később a hadüzenetek nyomán kitört az első világháború. Minden tankönyv számtalanszor leírta már, hogy az 1914-es merénylet csak ürügy volt,

Déli nyitás

A háború egyik következménye volt a külkereskedelem visszaesése is. A Pesti Napló azonban vélhetően nem elsősorban közgazdasági jelentősége miatt adott hírt egy sajátos eseményről 1917 augusztusában. A belgrádi kormányzóság 53 szerbiai kereskedőnek adott engedélyt arra, hogy

Olasz hadüzenet és a kölcsönös internálások

1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. „A háború következményei már hadüzenet előtt mutatkoznak. Olaszország az embertelenségben is követni akarja szövetséges társait és internálni a vele harcban álló államok Olaszországban rekedt alattvalóit.” – írta az előző napi, központi hírek alapján Népszava.

Adriai álmok. A Jugoszláv Bizottság megalakulása

A nemzetiségi alapú politikai konfliktusok szinte már maguktól értetődőek voltak az Osztrák–Magyar Monarchiában. A háborút megelőző évek sem szűkölködtek mindebben, a birodalomnak sem a magyar, sem az osztrák részén. A dualista berendezkedés kihívói közt szerepeltek cseh, szerb, horvát pártok és politikusok, akik valamennyien azt szerették volna elérni, hogy a Monarchián belül ők is államisághoz jussanak.