Az Est
A Nagy Háború hatalmas anyagi terhet jelentett mind az államnak, mind a magánembereknek. Utóbbiak nemcsak az áruhiánnyal és az általános drágasággal „adóztak”, de központi akciókban jelentős összegeket ajánlottak fel az egymást követő hadikölcsön-jegyzések örvén, Tovább...
Károlyi Mihály (wikipedia)
1916. július 17-én tehát megalakult az új Függetlenségi és 48-as Párt, vagyis a Károlyi-párt, amelynek összetartó erejét Károlyi „németellenes” politikájának elfogadása, és nem a „szocialista” nézetekkel való azonosulás jelentette. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Mit csináljon(ak) a gyerek(kel) nyáron? A szünidő közeledtével minden valamirevaló női lap oldalakat – vagy egy egész lapszámot – szentel a fenti kérdésnek. A válasz már korántsem olyan egyszerű, mint 30 éve volt. Akkor ugyanis a „kulcsos gyerekek” generációja boldogan ingázott Tovább...
A fiatal Károlyi függetlenségi politikusként, 1905 (wikipedia)
Száz éve történt, hogy 1916 júliusában Károlyi Mihály lemondott az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt elnöki tisztéről, 20 társával együtt kilépett abból és megalakította a Függetlenségi és 48-as Pártot. Tovább...
A krasznojarszki legénységi tábor látképe
Karkis Kornél, aki Jungerth-Arnóthy Mihállyal együtt rendkívül fontos szerepet játszott az 1920-as években a hadifoglyok hazahozatalában, maga is évekig raboskodott hadifogolyként az oroszországi Krasznojarszkban. Tovább...
A krasznojarszki legénységi tábor látképe"A kádernél ült és ül 8 kapitány, mind reumás, nappal botra támaszkodva jár, este ablakon ugrál be és cigány mellett pezsgőzik."Sebesültszállítás. Csanak József parancsőrtiszt felvétele.
Az Érdekes ÚjságKarácsonyi üdvözletCsót, hadifogolytemetőA fogolytábor saját pénzeAz 1914-es Schwarz-féle képes libériakatalógus színes címlapjaBalogh Rudolf.
 Vasárnapi Újság, 1914. október 18.2014-10-15 15.17.23Az Ypres puszulását bemutató képeslapgyűjtemény borítójaNépszava, 1914. július 25.
Pesti Napló
A nők munkaerőpiaci lehetőségeinek bővülése a világháború alapvető hozadéka volt. A férfiasnak számító szakmák közül a villamos- és HÉV-kalauzi pálya nőiesedett el a leglátványosabban – mindez azonban nem ment konfliktusmentesen. Tovább...
Magyarország
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb gasztronómiai vitája zajlott akörül, hogy Venesz József államszocialista mesterszakácsnak és minisztériumi osztályvezetőnek, A magyaros konyha és A szakácsmesterség kézikönyve szerzőjének a munkássága mennyire rossz(?) irányba térítette el az autentikus magyar „szakácsművészetet” Tovább...
Népszava, 1914

1916 fordulatot hozott a magyar munkáskérdésben. Lezárult a szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom „zuhanórepülése”, amelyet a háború kitörése okozott, a szervezett munkások száma dinamikusan növekedni kezdett, a taglétszámmal párhuzamosan a szakszervezetek jelentősége is megnőtt.  Tovább...

A Feministák Egyesületének röplapja, PIL
1916 júniusában a magyar feministák kongresszust szerveztek, amely azonban a kormányzat merev elutasítása miatt elmaradt. A hatalom az engedélyt megtagadó rendőrség útján „üzente meg”, hogy a társadalmi feszültségek fokozására vagy akár csak azok nyilvános fórumon való megjelenítésére alkalmas rendezvény nem kívánatos. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
… az embert” – írta meg Shakespeare mester több száz évvel ezelőtt, és valljuk be, ennél vitatottabb állítást meg sem fogalmazhatott volna. Márai szerint például „az öltözködéssel egyáltalán nem kell törődni” – kétlem, hogy ezt a kijelentését Náray Tamás maradéktalanul akceptálná. Tovább...
Pesti Napló
A háború első nagy hőskölteményei közé tartozott a német SMS Goeben csatacirkáló és az SMS Breslau könnyűcirkáló szökése Isztambulba. A két hajó 1912-es hadrendbe bocsájtása óta a Földközi-tengeren őrjáratozott, mint (legyünk fellengzősek) a német császári haditengerészet mediterrán flottakülönítménye. Tovább...
Magyarország
Egy félig Hugóra, félig Zolára hajazó író bizonyára kiváló regényt kanyarítana abból a nyomorúságos szerelmi drámából, amelyről 1916. július 3-i számában adott hírt a Magyarország. A huszonkét éves púpos malommunkás, Gyatkovics Lajos Tovább...