A. J. P. Taylor mutatott rá szellemesen, hogy amikor az első világháború alatti élelmezési problémákról esik szó, mindig a katonák vagy a hátország lakosságának nehézségeire gondolunk, és megfeledkezünk a lovak élelmezésének mizériájáról, amely sokkal kezelhetetlenebb problémát jelentett. Tovább...
Gróf Mikes Ármin a háromszéki Mikes család leszármazottjaként 1868-as születésekor biztos anyagi háttérre és jó közigazgatási karrierperspektívára számíthatott – és egy erdélyi arisztokrata származású feleségre. Felmenői és oldalági rokonai számára ez a világ volt adott, Tovább...
A címben megidézett hollywoodi film arról szól, hogy a második világháború vége felé egy amerikai család négy, katonaként harcoló fiából három egy időben esik el a fronton, így külön akció indul az életben maradt utolsó fiú, Ryan közlegény megmentésére. Bár ehhez hasonló történetről nem tudunk, Tovább...
1914 ősze rosszul indult a színházkedvelő közönség számára (is): a háborús helyzetre való tekintettel ideiglenesen felfüggesztették a Nemzeti Színház és az Operaház üzemeltetését, azaz az ország első színházában is „hallgattak a Múzsák”. A színházi „böjt” azonban csak részleges volt, Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
1917-ben sem maradt el a szokásos nyári forróság, olyannyira, hogy már június második felében sem volt épp kellemes az idő. A Budapesti Hírlap például így kezdte parlamenti tudósítását: „Szélcsend volt és fojtogató forróság: megölője minden kíváncsiságnak.” A Népszava is azzal érvelt az éjszakai záróra egy órával történő kitolása mellett, hogy a munkában megfáradt, a tikkasztó nagyvárosi hőségtől Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Terjed a vérhas! Először dizentériajárványtól tartottak az orvosok 1917 szeptemberének elején a fővárosban, mikor kiderült: 159 beteget diagnosztizáltak a betegség tüneteivel a megelőző napokban. A betegség terjedésének feltérképezése során kiderült, Tovább...
Bár 1917-re már megismerkedett a magyar lakosság a vagyonadóval, a háború végét követő átmenet és az akkor majd elkerülhetetlen valutastabilizáció újabb bevételi forrásokat kívánt. Mivel a háborús konjunktúra mellett a vagyonadó nem volt különösebben nagy teher, ezért kerülhetett annak kiterjesztése Tovább...
Az utóbbi években a magyar történelem egyetlen szereplője se váltott ki akkora vitákat, mint Hóman Bálint (1885–1951). Mikor a Hóman Bálint Alapítvány 2015 telén állami támogatással kívánt Székesfehérvárott a város egykori képviselőjének szobrot állítani, még Obama amerikai elnök is állást foglalt a kérdésben. Tovább...
1917 szeptemberének egy pénteki napján a fővárosi István úti gimnázium diákjai kollektíven nem jelentek meg az iskolai előadásokon: egyszerűen sztrájkba léptek, hogy az akkoriban divatos szóhasználattal éljünk. A szülők által is támogatott tiltakozáshoz egy valóban lehetetlen helyzet vezetett: Tovább...
Az áruhiány a világháború alatt mind erőteljesebb állami-hatósági akciókat váltott ki. Mindez azonban sokszor ördögi kört eredményezett, mert a meghozott intézkedéshez a szereplők igyekeztek alkalmazkodni, keresték – és meg is találták – a kiskapukat, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A gabona és a szálastakarmány hiánya a háborús évek számának növekedésével arányosan egyre komolyabb problémát jelentett. A hátországban jó időjárási körülmények mellett még mindez kezelhető volt, de ha korán jött az ősz, a gazdák hamarabb elkezdték az istállóztatást is – Tovább...