1918. október elsején egyszerre adott hírt a Népszava Szabó Ervin, a szociáldemokrata pártideológus és könyvtárszervező haláláról, illetve Duczyńska Ilonának, a szabadgondolkodókat tömörítő Galilei Kör egyik fiatal aktivistájának, bölcsészhallgatónak és szeretőjének, Sugár Tivadarnak az elítéléséről. Tovább...
Ha erőltetett viccel kezdenénk, akkor a könyvtár szakosok talán jobban utálják, mint a mai jobboldali publicisták: a nehezen bemagolható ETO-rendszert ő vezette be Magyarországon. De ő hozta létre a nyilvános, ingyenes közkönyvtárak hálózatát is nálunk. S ami miatt máig támadják: Tovább...
A Népszava 1918. október 10-én bécsi értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy „Talaat basa török nagyvezér állásáról lemondott és helyébe Tevfik basa lép” – ezt a „pletykát” a lap azzal az általa is híresztelésnek minősített információval kapcsolta össze, hogy „Törökország is fegyverszünetet kér az antanttól. A jegyzéket állítólag már el is küldték”. Tovább...
Iszonyatos járványt hozott az ősz Budapestre és az országra 1918-ban. A spanyolnáthajárványról van szó, amelynek kitörésekor, júniusban a magyar sajtó egy része leszerepelt  álhíreivel, a veszély lekicsinylésével, de a Pesti Hírlap még a járvány legsúlyosabb pillanataiban, ősszel is hazudott olvasóinak. Tovább...
Bulgária összeomlott 1918 szeptemberének végén – ezzel a balkáni front megnyílt az előrenyomuló antantcsapatok előtt. A bolgárok fegyverszünetet kötöttek és kiléptek az első világháborúból, ami már a német hadvezetésben is tudatosította a háború elvesztését. Tovább...
„A magyar feministák egyesületének megbízásából Bédy-Schwimmer Róza és Szirmay Oszkárné szerdán felhívták a külügyminisztert, hogy nemzeti és nemzetközi ismert pacifista képviselőkből alakítson béketanácsot, amelyben a nők is képviselve legyenek” – írta 1918. október 11-én a Magyarország. Tovább...
A cseh, illetve csehszlovák követelésekkel, és azzal, hogy az antant összes komolyabb tényezője ezeket a követeléseket 1918 folyamán – hosszas húzódozás után – végül elfogadta, a Monarchia sorsa megpecsételődött. A macedón front áttörése után immár nemcsak a cseh emigráció, hanem a csehországi cseh politikusok is felbátorodtak. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
1918. szeptember végén összeomlott a macedón front, Bulgária fegyverszünetet kért az antanttól és kivált a központi hatalmak sorából. Mindeközben a Pesti Hírlap egy mai szemmel döbbenetes, az adott korban viszont nem is meglepő lépésről írt: a Monarchia két felének távolodásáról. Tovább...
„A főváros pénzügyi bizottságának keddi ülésén elfogadták a világítási ügyosztály előterjesztését, amely szerint a főváros a gáz árát huszonhat fillérről harminchatra emeli fel, a villamos áramét pedig kilenc fillérről tizenegyre” – írta a Pesti Napló 1918. október 5-én. Tovább...
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása előtt az uralkodó Bécsben fogadta az osztrák főváros főrabbiját, Zwi Peretz Chajes-t (1876–1927). A korábban firenzei főrabbiként tevékenykedő Chajes 1918–1927 között volt Bécs első számú zsidó vallási vezetője. A király a palesztinai zsidó állam létrehozásáról beszélgetett vele 1918 őszén. Tovább...
1918 szeptemberének utolsó napjaira Bulgária háborúból való kiugrása nyomta rá a bélyegét. A pesti tőzsde mindenesetre beárazta az első világháború elvesztését a macedón, balkáni front összeomlása után.  A börze megnyitása előtt szeptember 30-án ülést tartott a tőzsdetanács. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Árdrágítók büntetéséről számolt be a Pesti Hírlap 1918. szeptember 25-én. Egy gyógyszertár-tulajdonost azért bírságoltak meg, mert az egyik termékét a szokásos ár kétszeresénél is többért forgalmazta. Szállodásokat és vendéglősöket is elítéltek a VII. kerületi rendőrkapitányságon. Tovább...