Jegyre osztott élelmiszerek, csökkenő fejadagok, növekvő infláció – ezek mind-mind szították a munkások indulatait Budapesten, Bécsben, sőt Berlinben is 1918 januárjában. Monarchia-szerte sztrájkok söpörtek végig a nagyvárosokon, összesen 700000 szüntették be a munkát a dualista állam munkásai közül. Tovább...
Woodrow Wilson amerikai elnök 1918. január 8-án kongresszusi beszédében ismertette a háború utáni rendezés alapelveit. Az USA csak 1917-ben lépett be az első világháborúba, Wilson így részben az amerikaiakat is igyekezett meggyőzni, hogy az Egyesült Államok nemes célokért küzd. Ám a wilsoni 14 pontból Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Hosszúra nyúlt a karácsonyi szünete a tanulóknak 1917-1918 fordulóján. Bár a tanítást 1918. január 4-én, pénteken meg kellett volna kezdeni az általános és középiskolákban, a kultuszminiszter meghosszabbította a pihenőt két héttel, így a tanítás csak január 17-én kezdődött, tekintettel a „rendkívüli körülményekre”. Tovább...
100 éve, 1918 januárjában zárták be a magyar történelem talán legjelentősebb diákegyesülete, az 1908-ban alapított ateista-materialisa Galilei Kör Anker közi klubhelyiségét. Az ok egyes galileisták illegális antimilitarista tevékenysége volt, Tovább...
1917 őszén, nyolcvanegy esztendős korában elhunyt Jáger Mari, a századforduló leghíresebb méregkeverője, aki „hosszú időn át űzte sötét mesterségét a Borgiák öldöklő eszközével”. Jáger Mari főként Hódmezővásárhelyen és környékén tevékenykedett, mérget árult jó pénzért azoknak, akik valakit el akartak tenni láb alól Tovább...
1918 elején számos más vitás kérdés mellett az ipari nyersanyagok elosztásában is kiéleződött a konfliktus az Osztrák-Magyar Monarchia két fele között. Jelen esetben az volt a probléma, hogy mi alapján történjen a nyersanyag elosztása. Általában egy előre megállapított kvótához tartották magukat a felek, Tovább...
Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1917 végén már egymást érték a bérrendezést követelő munkabeszüntetések. A háborús infláció mindenkit érintett, a kávéházi pincérektől a gyári munkásokon át a közhivatalnokokig mindenki magasabb bérért harcolt. 1918 januárjában ez a hullám a budapesti Operaházat is elérte: Tovább...
Az első világháború európai hadszínterén a három éve zajló ember- és anyagőrlő csatákban óriási veszteségeket szenvedtek el a szembenálló felek, ezért antantbeli szövetségesei a háború eleje óta hadban álló Japánt 1917 végén próbálták rávenni, hogy küldjön szárazföldi csapatokat az „öreg kontinensre”. Tovább...
A nemzetiségek önállósodási törekvései 1918 elejére egyre erősebbé váltak a történelmi Magyarországon, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia délszláv területein. A zágrábi Horvát Nemzeti Színház az úgynevezett illír eszmének, a szlovének, horvátok és szerbek összefogásának lett az egyik központja ebben az időszakban. Tovább...
A hadikiadások fedezetének megteremtése a háború folyamán jelentős adóreformot eredményezett, igaz, több lépésben és olykor meglehetősen sok kivétellel. Ilyen kivétel volt a műtárgyak vagyonadómentessége, ami 1917 végén azért szúrta a Pesti Napló újságírójának szemét, Tovább...
Eötvös József fia, Eötvös Loránd (1848–1919) nemcsak kora egyik legjelentősebb magyar fizikusa volt, de legendás oktató is az – 1950 óta az ő nevét viselő – egykori Budapesti Tudományegyetemen. A szocialista diákok közé tartozó Szerdahelyi Sándor szerint Eötvös Loránd nem egyszer adott unortodox vizsgafeladatot tanítványainak, Tovább...
„A legfiatalabb államnak jut az a dicsőség, hogy az európai parlamentek között elsőnek valósította meg ezt a reformot. Az ifjú finn köztársaságnak már születése előtt a bölcsőjébe tették ezt a jelentőségteljes ajándékot” – így méltatta a Népszava, hogy a finn országgyűlés 1917. november 27-én Tovább...