„A munkások napja volt ez a vasárnap. A munkásság rányomta politikai és szociális törekvéseinek bélyegét ezen a napon Magyarország fővárosára és megmutatta, hogy számra nézve oly hatalmas, politikai terveiben olyan elszánt, hogy nélküle és ellene nem lehet kormányozni többé ezt az államot.” –  Tovább...
A Nemzetközi Vöröskereszt a 19. században jött létre: az 1859-es solferinói csata borzalmait látva Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletember úgy döntött, hogy életre hív egy segélyszervezetet, amely olyan önkéntesekből áll, akik a háború idején a sebesülteket ápolják. Ennek érdekében olyan nemzetközi Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Tovább...
Az 1917-es év egyik megkerülhetetlen története a cári rendszer bukása és az orosz forradalom volt. A reakció és elnyomás megtestesítőjének látszó cári kormányzatot felváltó, parlamentáris berendezkedést ígérő Ideiglenes Kormány létrejötte egyszerre keltett félelmet és reményt Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Egy magyarországi szindikalista munkás merénylettervéről számolt be Az Est 1917 novemberében, tehát azokban a hetekben, mikor a második oroszországi forradalom híreiből próbálta összerakni a szentpétervári helyzetet a világ. Tovább...
A Pesti Napló még 1917. október 31-én jelentette be olvasóinak, hogy a papírhiány miatt a kormány korlátozta a rotációspapír rendelkezésre bocsátott mennyiségét, ezért a lapok csak 2, 4, 6 illetve legfeljebb 8 oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A Pesti Napló már aznap is csupán 8 oldalas volt. Tovább...
A háború alatt igazolódott be leginkább az, hogy a háborús nyomorúság mellett is a fogyasztók szövetkezései azok, amelyek a háborús közélelmezés ügyeit a leglelkiismeretesebben intézik. Az egész élelmiszerpiac hemzseg a visszaélésektől. Csak a modern szövetkezetek azok, amelyek itt is elszigetelten állanak és puritán becsületességgel törekednek arra, hogy a fogyasztók érdekeit nem hangzatos jelszavakkal, hanem tényleg megvédelmezzék.” Tovább...
Kisebb országos szenzációt jelentett 1917-ben egy délvidéki hölgy, Vuits Vera örökösödési pere. Vera a nagybátyja végrendeletében lett megjelölve örökösként, ugyanakkor a kiterjedt zentai földbirtokon gazdálkodó, szerb nemzetiségű rokon egy számára elfogadhatatlan feltételt szabott ki rá. Tovább...
A nemzetiségek lakta országrészek birtokforgalma a századfordulótól kezdve állandó elemzés tárgya volt. Attól tartottak ugyanis, hogy az eladások révén a „magyar” föld „idegen” kézbe jut, ugyanis a magyar birtokosok könnyedén eladták a földjüket a jó árat ígérő vevőknek, tekintet nélkül azok nemzetiségére. Tovább...
Az Osztrák-Magyar Monarchia belső gazdasági viszonyait egy viszonylag rugalmas – legalábbis a szigorúan paritásos alapon kialakított politikai intézményrendszernél könnyebben módosítható – rendszer, a ciklikusan megújuló gazdasági kiegyezés rögzítette. Ennek feltételeit késhegyig menő küzdelem közepette tízévente tárgyalták meg és foglalták törvénybe, Tovább...
Talán egy oktató se vált annyira legendássá a magyar irodalomtörténetben, mint Négyesy (sokszor Négyessy) László professzor, aki ugyan igen konzervatív szellemű volt, hiszen nem a Galilei Kör, hanem a katolikus Szent Imre Kör foglalkozásain adott elő, mégis a 20. század eleje egyik leghaladóbb folyóiratának, Tovább...