Mint arról már több alkalommal szó volt, a háborús ellátási nehézségek hatására előre haladt a korporatív és szakmai szervezetek alapítása. Ezek akár saját erejükre támaszkodva, akár állami hátszéllel, de mindenképp jobb lehetőségeket kínáltak tagságuknak az áruk beszerzésében. Tovább...
„Azt hiszem, hogy megegyezik nézetünk e ponton. / Legfontosabb, hogy legyen egy frontszínház a fronton. / Én bizony a tehetségem itthon már nem rontom, / Művészetem a hazának szent oltárán ontom. /  S mert leginkább azt kívánja a harctéri helyzet, / Csukaszürke selyemtrikót több párat beszerzek. Tovább...
Hosszabb cikkekben foglalkoztunk már II. Vilmos németországi és magyarországi kultuszával, melyek a német császárt az életét a világbékéért áldozó politikusként és az antant gonosztevőit leleplező „Sherlock Holmes”-ként aposztrofálták trónra lépésének 25. (1913) és 30. évfordulóján (1918). Tovább...
A magyar történelem egyik legjelentősebb diákegyesületének, az ateista-szabadgondolkodó fiatalokat tömörítő Galilei Körnek (1908–1919) a történetét két korszakra választja szét az első világháború kitörése. Míg az első, „nagy” korszakot az antiklerikalizmus jellemezte, az 1914 utáni „kis” korszakot az antimilitarizmus. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
S ezt a cikket csak azért írtuk, hogy […] megdicsérjük Tisza Istvánnak bölcs, megfontolt és a nép kívánságaihoz alkalmazkodó politikáját, amely nem olyan hebehurgya és kapkodó, mint ezeknek az ebadta orosz revolucionistáknak nagy fölfordulása.” – ezzel zárult a Népszava vezércikke 1917. március 27-én. Tovább...
Törvényelőkészítő értekezletet tartottak egy másodlagosnak tűnő, ám valójában rendkívül széles rétegeket érintő, és a hadviselés szempontjából is jelentőssé váló kérdésben 1917 tavaszán. Az Est beszámolója szerint a tudományos-politikai ankéton, ahol nemcsak orvosok, hanem pedagógiai szakemberek, papok és lelkészek, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
1917-re jóformán minden hadra fogható férfit besoroztak a Monarchiában és már azok is a lövészárokban találták magukat, akik korábban vagy életkoruk, vagy kisebb testi hibáik miatt alkalmatlannak minősültek a frontszolgálatra. A bevonulók életkori cenzusának Tovább...
Ahogy az történni szokott, az erdélyi menekültek kérdése a román csapatok vereségével, az idő előrehaladtával, az erdélyiek fokozatos hazatérésével és a politika fordulataival (pl. az orosz forradalom) egyre kisebb nyilvánosságot kapott. Alkalomadtán azonban továbbra is lehetőség adódott szimbolikus akciókra. Tovább...
Amikor 1913-ban pompázatos külsőségek közt ünnepelték a Romanov-ház uralmának 300 éves fennállását Oroszországban, aligha hitte bárki, hogy pár éven belül úgy hullik szét II. Miklós cár (1894-1917) kezében a hatalom, mint molyrágta kelme. Az 1914-es hadba lépéskor szilárdnak tűnt a cár pozíciója,   Tovább...
A második világháború idején, 1942. szeptember 4-én érte Budapestet első ízben légitámadás. Akkor a Műegyetemnél, a Városmajorban, a Rózsadombon, illetve Kispesten lehulló, 11 halálos áldozatot követelő bombák alaposan meglepték a főváros lakóit – hiszen a saját földjükön defenzívában lévő Vörös Hadsereg gépei jutottak el Moszkvától a magyar fővárosig. Tovább...
„Yo, mit kíván a magyar nemzet? / Magyar nemzeti hip-hop rapet!” – szól a Bëlga együttes kultikus dala az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseire utalva. Ez is mutatja, hogy a 12 pont a magyar történelem legismertebb programadása, így az évfordulós megemlékezésekkor menthetetlenül aktualizálásra került és kerül mind a mai napig. Tovább...