Pesti Hírlap, 1914
„Budapest élelmezése biztosítva van” – nyugtatgatta alcímében a Pesti Hírlap 1918. november 2-i számának egyik cikke az olvasókat. A fővárosnak ugyanis az őszirózsás forradalom győzelme után nyolcnapi élelmiszerkészlet állt rendelkezésére. A munkások felvették a munkát, így a budapesti közellátásban nem számítottak fennakadásra. Tovább...
Az elitek megosztottsága a világháborús összeomlás pillanatában vált végzetessé Magyarországon. Ellenzék és kormányoldal még külön-külön sem volt egységes, nemhogy képesek lettek volna a főbb irányzatok kompromisszumot kötni. Meggyilkolása előtt állami erőszakkal fenyegetett Tisza István. Tovább...
A frontról hazatérő, leszerelés előtt álló katonaság ellátásáról nyilatkozott a Pesti Naplónak Friedrich István hadügyi államtitkár. A katonaság élelmezése és ellátása szerinte a forradalom első napjaiban „rendkívüli nehézségekbe ütközött”, hiszen a katonák hatalmas tömegekben érkeztek vissza. Tovább...
Németországban 1918 októberében a legfelsőbb hadvezetés is felismerte: elkerülhetetlen a birodalom demokratizálása. A német történelem sajátossága azonban, hogy a demokratizálást kényszer hatására hajtották végre, így az nem is maradt tartós. Tovább...
„Ezt a háborút elvesztettük” – általában így idézik a parlamentben 1918. október 17-én felszólaló Tisza Istvánt, hősies pózba merevítve a konzervatív grófot, az egy éve megbukott miniszterelnököt, aki (mintha) vállalta (volna) a vereség pillanatában a felelősséget. Tovább...
Különleges eset, ha egy újságíróból politikus lesz – a Magyarország című, a Károlyi-párthoz közel álló lap főszerkesztőjével, Lovászy Mártonnal épp ez történt 1918 őszén, mikor vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. Kinevezését követően újságcikkben köszönt el addigi olvasóitól, Tovább...
Négy hír is kiemelkedik 1918. november 3. információáradatából: kettő a Népszavában, kettő pedig Az Estben jelent meg. A Népszava arról számolt be, hogy a forradalom vértanúit, a harcokban elesetteket november 3-án temetik a Kerepesi úti temetőben. A másik, „Heti 52 óra munkaidő a gyárakban” című hír szerint pedig a „Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Szövetsége Tovább...
Az Est 1918. november 3-án közölte gróf Batthyány Tivadar belügyminiszter – a frissen hatalomra került Károlyi-kormány tagjáról van szó – nyilatkozatát a rend fenntartásáról. A politikus elmondta, hogy alig egy-két napja foglalta el a hivatalát, de azóta minisztertársaival és a Nemzeti Tanáccsal együtt „elsősorban a közrend biztosítására” fordította a figyelmét. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Tartalom helyett üres hasábokat találtak a Pesti Hírlap olvasói a lap 1918. október 26-i kiadásának negyedik oldalán – köszönhetően a cenzúrának. Ugyanakkor az egyik tudósításban arról írtak, hogy a Budapesti Újságírók Egyesületének cenzúrával foglalkozó bizottsága és a fővárosi szerkesztőségek szakszervezeti vezetői Tovább...
„A cseh nemzet átvette a kormányt” – írta a Pesti Napló 1918. október 29-én. A Monarchia utolsó napjaiban kinevezett közös külügyminiszter, ifjabb gróf Andrássy Gyula előzőleg elismerte a „csehszlovák” álláspontot, és amikor erről október 28-án megérkeztek az első táviratok Prágába, a függetlenségre és önállóságra régóta készülő csehek pillanatok alatt átvették a kormányzást a fővárosukban. Tovább...
Az őszirózsás forradalom kirobbanásához a király határozatlansága és a hatalmon lévő magyar politikai elit rugalmatlansága egyaránt hozzájárult 1918 októberének végén. A háború elvesztése, a Monarchia szétesése ekkor már nyilvánvaló volt, a nemzetiségek önálló államalakulatokat kezdtek létrehozni, nemzeti tanácsaik alakultak, amelyek sorra mondták ki elszakadásukat Tovább...
1918 októberének végére Budapest utcáin kezdett felbomlani a rend. Miközben a környező országok és népek politikai elitje összefogott és egységesen lépett fel, 1918 legkritikusabb pillanataiban a kormányon lévő és az ellenzéki magyar elitcsoportok még egymással is alig-alig tudtak egyezségre jutni. Tovább...