Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Trianonban aláírt békediktátum előtt már hatalmas területeket foglalt el a Magyar Királyság területéből a román és az új csehszlovák állam. Az alábbiakban az első világháború végétől Trianonig, azaz 1920. június 4-éig tekintjük át – vázlatosan – az érdekesebb eseményeket, Csehszlovákia megalakítását és a román „egyesítést”. Tovább...
Az első világháború befejeződése, 1918 novembere után Magyarország számára nem jött el a béke. Komoly harcok 1919-ben főleg a csehszlovák és a román erőkkel folytak. A békediktátumot 1920. június 4-én írtuk alá. Kevesen tudják: Trianon nélkül még nagyobb lett volna a magyar veszteség: Tovább...
Az I. világháború után Európa keleti felén kisállamok tűntek fel Németország és Szovjet-Oroszország között, a zsugorodó vagy eltűnő birodalmak helyén. Ennek az ún. Köztes-Európának kellett volna a kontinentális egyensúlyt garantálnia és „cordon sanitaire”-ként, „egészségügyi övezetként” elszigetelnie Moszkvát. Ám Tovább...
1918 novemberében három köztársaságot kiáltottak ki az első világháborút vesztesen záró központi hatalmak fővárosaiban. Kronológiai sorrendben: Berlinben, Bécsben és Budapesten. Zökkenőmentesen csak Budapesten zajlott a procedúra, ám később Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia katonailag és politikailag is összeomlott, mire hadseregének főparancsnoksága fegyverszünetet kötött 1918. november 3-án. Ez a padovai egyezség csak az olasz határvidéket szabályozta részletesen, a védhetetlenné vált balkáni arcvonalat (és így a magyar déli határt) bizonytalanságban hagyta. Tovább...
„Szürke novemberi ég alatt, fázós, borongó délelőttön megszületett a magyar népköztársaság. Harangok nem búgtak, ágyúk bronztorka nem bömbölt a mennyre, császári pompák rendezői nem varázsolták festői csoportozatú színpadi képpé: szürkén, a szürkéből oly természetesen és egyszerűen emelkedett elő a semmiből, mint a föld szelleme a falanszterbeli tudós szétpattant lombikjából” Tovább...
„Nagy esemény, nagy ünnep és hatalmas forradalmi cselekedet a magyar népköztársaság megszületése. A szombati nap örökre véget vetett a Habsburg-dinasztia 400 éves átkozott uralmának és jogaiba iktatta az elnyomott magyar nép uralmát” – írta a Népszava 1918. november 17-én, a köztársaság kikiáltásának másnapján. Tovább...
„Ez a nap az élet szent születése napja! Egy sóhajnyira van csak mögöttünk az a reggel, amikor még halottainkon sírva, sebeinken nyöszörögve, béklyóinkban reszketve egy Habsburgot koronáztunk és ezen a mai reggelen, mely tiszta s végtelen, mint az óceán, ezen a reggelen ebben a koronázó fővárosban kikiáltjuk a magyar köztársaságot!” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
„Budapest élelmezése biztosítva van” – nyugtatgatta alcímében a Pesti Hírlap 1918. november 2-i számának egyik cikke az olvasókat. A fővárosnak ugyanis az őszirózsás forradalom győzelme után nyolcnapi élelmiszerkészlet állt rendelkezésére. A munkások felvették a munkát, így a budapesti közellátásban nem számítottak fennakadásra. Tovább...
A frontról hazatérő, leszerelés előtt álló katonaság ellátásáról nyilatkozott a Pesti Naplónak Friedrich István hadügyi államtitkár. A katonaság élelmezése és ellátása szerinte a forradalom első napjaiban „rendkívüli nehézségekbe ütközött”, hiszen a katonák hatalmas tömegekben érkeztek vissza. Tovább...
Különleges eset, ha egy újságíróból politikus lesz – a Magyarország című, a Károlyi-párthoz közel álló lap főszerkesztőjével, Lovászy Mártonnal épp ez történt 1918 őszén, mikor vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. Kinevezését követően újságcikkben köszönt el addigi olvasóitól, Tovább...