A Népszava 1918. augusztus 14-én arról adott hírt, hogy Debrecenben, „a város legnagyobb bérházában, az Iparkamara palotájában a harmadik emeleten levő lakásokat ismeretlen tettesek feltörték és kirabolták”. A hírből a betöréses lopás (merthogy inkább erről volt szó) részletei is kiderültek. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
„Közel hat évtizeden át védekezett a váddal szemben, hogy maszkjai alatt nincsen arca s csak elképzelt hősi szerepeket alakít. Szemére vetették, hogy Petrarca dicsőségét sóvárogván pajzsra emeltette magát a Capitoliumon, alázatában Szent Ferenc köntösébe burkolózott, pompában túl akarta szárnyalni az il Magnificót, Tovább...
„Schwarzer Tag des deutschen Heeres”, a német hadsereg fekete napja – Erich Ludendorff, a birodalom (egyik) fővezére jellemezte így 1918. augusztus 8-át. Pedig ez a nap csak kezdete volt annak a német hadtörténetben száznapos offenzívának nevezett támadássorozatnak, Tovább...
1918 júliusában és augusztusában a közellátás olyannyira romlott, az alapvető élelmiszerek hiánya oly mértékben fokozódott, hogy több vidéki településen is zavargásokra került sor. Döntően a sorban álló vagy még sorban sem álló (mivel nem volt miért várniuk) nők tüntetései, akciói keltettek pánikot a helyi vezetőkben. Tovább...
1917-ben egy új képviselő került a magyar törvényhozásba: Meskó Zoltán antiszemita be- és felszólalásaival hívta fel magára a figyelmet, s azzal, hogy az ellenzék soraiból nem támogatta a nők választójogát – a szintén ellenzéki kisgazdákkal együtt. Meskó később az egyik első nyilaspárt Tovább...
Két „ruházati” hír jelent meg a Pesti Naplóban 1918 júliusának-augusztusának fordulóján, mindkettő áruhiányról (ruha, cipő) tudósított. Az ügyek szereplői más-más okból kerültek a hírekbe: mindenki a maga sajátos „eszközeivel” igyekezett a hiányt csökkenteni. Tovább...
Hihetetlen, abszurd és kegyetlen hírről számolt be 1918. július 27-én a Magyarország. Mai fejjel azt gondolnánk, hogy ha valaki 1918-ban megérte a százhat éves életkort, akkor bizonyára békében hunyt el. Ám a valóság minden elgondolásnál abszurdabb és kegyetlenebb – jóllehet Tovább...
II. Vilmos német császár kiáltvánnyal, a Népszava vezércikkel emlékezett meg a háború megkezdésének ötödik évfordulójáról. 1914. július 28-át (ezen a napon üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának) a Népszava „örökre átkozott nap”-nak nevezte, Tovább...
Miközben Az Est 1918. július 31-én arról írt, hogy az antant hosszú háborúra készül, mert megalakult az egységes élelmezési tanácsa, és a brit The Times szerint a „német tartalékok kimeríthetetlenek”, addig a német oldalról a „hosszú háborúnak” igencsak ellentmondó hírek érkeztek. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Délszláv egységet, kártalanítást és a délszlávok az antant államaihoz történő gazdasági és kulturális csatlakozását követelte az a „hadicél-memorandum”, amelyet egy angliai tanácskozáson ismertettek a Pesti Hírlap 1918. augusztus 2-i kiadása szerint. A tanácskozáson a brit külügyminiszter, Balfour is részt vett Tovább...
Kissé elsiette a diadalittas híradást a Pesti Napló 1918 augusztusában, mikor egy cikke címében gunyorosan jegyezte meg, hogy „Összeomlott a Magyarország elleni cseh-tót offenzíva”. A lap szerint néhány fellelkesült cseh propagandista próbált bejutni Magyarország északi, szlovákok lakta megyéibe. Tovább...