Jászi Oszkár polgári radikális értelmiségi körének folyóiratában, a Huszadik Században 1917-ben tették közzé A zsidókérdés Magyarországon című nevezetes körkérdést. Ezt az indokolta, hogy az első világháború éveiben – az egyre mélyülő nyomorral és a társadalmi feszültségek fokozódásával együtt – korábban nem látott mértékben növekedett az antiszemitizmus. Tovább...
Néhány holdnyi területen megtalálható az egész világ – tudósított Az Est Koppenhágából, a kor egyik legjelentősebb filmvállalata, a dán Nordisk székhelyéről. A világháború kitörésekor még a francia és az olasz filmgyártás uralta Európát, sőt az Atlanti-óceán túlpartján is jelentős befolyásuk volt, de a Nordisknak köszönhetően a dán filmet is a legjobbak közt jegyezték. Tovább...
Minden mindennel összefügg – ezt a közhelyet erősítette meg 1917 februárja is, mikor a budapesti lapok terjedelme az országos szénhiánynak esett áldozatul. Az újságpapírt előállító egyetlen magyar cég, az Első Magyar Papíripar Rt. gyára ugyanis szénnel üzemelt, így az akadozó termelés miatt papírhiány alakult ki. Tovább...
Szomorú valóság, hogy a magyar labdarúgósportnak e két vezető egyesülete ma ádáz ellenségként áll szemközt egymással. A gyűlölködés lángjai magasra csapkodnak s pusztulással fenyegetik a labdarúgás egész épületét” – írta 1917 januárjában a Budapesti Hírlap. Tovább...
Cigarettatárca, ezüst kis cigarettatárca háborúban a katona igazi társa. Talán csak ezüstfüst, nevem sincs belevésve, de szívből adta, aki adta, erre futotta a pénze. Tovább...
„Sárga arcát és elefántfejre emlékeztető koponyáját borzongva nézték az emberek,” „olyan volt, mint amilyent a Nemzeti Park elvarázsolt kastélyának homorú tükre mutatott, ha egy feltűnően nagy arcú ember belenézett” – jellemezte Tarján Vilmos a kalandos életű Van Von Dzsiút, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Toldi Emma igen fifikás asszonyszemélynek számított 100 éve – bár, ha jobban belegondolunk, ma is kitűnő csaló lenne belőle, legalábbis színészi képességei meglennének hozzá. Történt ugyanis a háborús Budapesten, hogy Toldi Emma önmagát előkelő hölgynek álcázva délelőtt betért Tovább...
Thallóczy Lajos történész, a közös külügyminisztérium tisztviselője és a Történelmi Társulat elnöke 1916. december 1-jén Ferenc József temetéséről, Bécsből Budapestre utazva a herceghalmi vasúti balesetben életét vesztette. A Történelmi Társulat csak február folyamán intézkedett Tovább...
„Mire ébredek, ég a nap, olvad a jég, / szétfeccsen iromba szilánkja, / mint déligyümölcs-kirakat üvegét / öklével a vágy ha bevágja” – írta az éhezést, a vágyat és a dühöt elemi erejű képbe tömörítő, és azzal kirakatokat bedobó József Attila. A prágai helytartó jól érzékelte Tovább...
Tisza István és Bethlen István – két meghatározó magyar miniszterelnök a 20. század első felében. Ennek megfelelően megítélésük saját korukban ellentmondásos, néha egyenesen végletes volt, és sokáig olyan is maradt. Ma már sokkal árnyaltabban látjuk tevékenységüket, amelyben konzervatív alapállásuk mellett voltak előremutató, „modernnek” tekinthető reformok is. Tovább...
1917 februárjában a szemét elöntötte Budapestet. „A budapesti házak kapualjában, talán kivétel nélkül mindegyikben, csúnya bűz terjed mostanság attól a szemétdombtól, melyet úgy látszik, már rendszeresítenek. Ott éktelenkednek a házi szemeteskosarak és naponta buzgón táplálja azokat szeméttel a cseléd meg a viceházmesterné.” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A fenti cím ezúttal nem a MÁV mozaikszó szellemes feloldására utal, bár az 1917 februárjában jelentkező országos szénhiány nyilvánvalóan a személyszállító gőzmozdonyok leállását is eredményezhette. A fűtőanyag-krízis azonban nem a vonatközlekedést érintette elsősorban, Tovább...