Az első világháború kitörésével az antant és a központi hatalmak országai között ugyan megszakadtak a kulturális kapcsolatok, de a semleges országok államaival továbbra is élénk kulturális cserét folytatott Magyarország – legalábbis a lehetőségekhez képest. Ennek köszönhető, hogy bár Magyarország Tovább...
1917 júliusában a bíróság három és fél évi börtönbüntetésre és 14 ezer korona pénzbüntetésre ítélte Fődi Emil budapesti tisztiorvost. Emellett bő egy évvel korábbi letartóztatása alkalmával 160 000 korona készpénzt is lefoglaltak a lakásán, amit szintén nem kapott vissza. Fődi perét, Tovább...
A Német Birodalom 1917-re olyan kimerültségi szintre jutott, hogy nemcsak a múzeumok és egyéb közintézmények fűtését vagy a fényreklámokat kellett leállítani a szénhiány miatt, de a legalapvetőbb eszközök pótlása is egyre nagyobb gondot okozott. A hadsereg igényeit viszont ki kellett elégíteni, Tovább...
Tisza István bukása, majd Esterházy Móric miniszterelnöki kinevezése nyomán hirtelen felélénkült a vidéki politikai élet is a háborús Magyar Királyságban. Addig a politikát alapvetően az esetleges országgyűlési időközi választások jelentették volna, bár  Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
„– Kegyelmességed szintén a föltörekvő néprétegek politikájának a szolgálatában álland? – Nagyon természetes, hogy erre a kérdésre igen-nel felelnék abban az esetben, ha nem mondanék nem-et, de miután nem-et nem mondok, igen-t sem mondhatok, amiből elég világosan következik az, hogy legjobb az egyenes út.” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
"Thury Károly pápai kamarás, csongrádi plébános, megható levélben azt közli a Pesti Hírlappal, hogy a Przemyslben 1915. május 28-án hősi halált halt Polyák István Csongrádon élő családja támasz és segítség nélkül, nagy nyomorban sínylődik. Nincs senki, aki Polyák István három kicsiny árvájáról gondoskodjék.” Tovább...
A szigorú fogyasztási korlátozások általában csak addig voltak fenntarthatóak, amíg valamilyen magasabb erő vagy érdek nem írta felül azokat. A király augusztus 17-i születésnapja 1917-ben péntekre, hústalan napra esett, így tilos lett volna megtartani az ilyenkor szokásos díszlakomákat. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

IV. Károly 1916. decemberi koronázásának emlékét a memoárírók a később bekövetkezett események tükrében lát(tat)ták: a rossz időről és még rosszabb ómenekről már megemlékeztünk honlapunkon. A rendkívül üzleties szellemű Érdekes Újság szerkesztőségét – ők jelentették meg a harctéri fotókat felvonultató háborús albumokat – azonban Tovább...

A 20. század egyik legjelentősebb, korszak-meghatározó politikusa volt a „nagy konszolidáló”, az 1921 és 1931 közötti miniszterelnök, Bethlen István (1874–1946). Bethlen azonban nem 1919-ben, az ellenforradalmi mozgalom szervezőjeként, az Antibolsevista Comité életre hívójaként kezdte politikai pályáját. Tovább...
„Fényes ellentéte a hivatalos Magyarországgal egyetlen pontra koncentrálódott: egyre szenvedélyesebben ostorozta a falusi szegénység és minden szegénység kizsákmányolását. Egyre inkább a magyar tribunus plebis szerepét töltötte be s ez tette tökéletesen elszigeteltté Tovább...
„ Ahelyett, hogy ők fedték volna a király személyét, pajzsnak tolták maguk elé a királyt. Adut-kártyát csináltak a politikai hazardőrök” – bírálta az Esterházy-kormány tagjait a 8 Órai Újság vezércikke 1917 augusztusának végén. Ám a királyból – legalábbis arcképéből – nemcsak adu, hanem tényleges kártyalap is lett, Tovább...