A háború alatt a stratégiai jellegű üzemekben dolgozó, szervezett munkások helyzetében számos kedvező változás állt be. Ezek egyike volt a panaszbizottságok létrehozása, amelyek a tulajdonosok és a munkások közti konfliktusokat döntötték el, 1917-ben már egyre inkább a munkásoknak kedvező módon. Tovább...
A Nagy Háború nemcsak a fronton lévő katonák, hanem a hátországban maradt családtagjaik életét is fenekestül felforgatta. A családfő berukkolásával nők és gyermekek maradtak ellátatlanul, ugyanakkor a pénzbeli segítségre és nem utolsósorban a mentális támogatásra nem csak az itthon lévők, de a fronton harcolók, vagy az onnan rokkantként hazatérők is rászorultak. Tovább...
 Legtöbbünknek bizonyára Švejk, a hülyesége miatt leszázalékolt „derék katona” jut eszünkbe a csehek első világháborús szerepvállalása kapcsán. A sört nem megvető, előbb a Törvény Keretein Belül Mérsékelten Haladók Pártja elnevezésű anarchista viccpárt, később a magát jóval komolyabban vevő kommunista párt tagságával büszkélkedő író, Tovább...
Sajátos jogvita tárult a hazai sajtó olvasói elé 1917 júniusában, amely mögött nyilvánvalóvá vált a – lemondott – kormányfő, de még inkább annak köre, illetve a vele szemben kritikus bulvársajtó-vállalat, Az Est kőkemény gazdasági (és hatalmi) csörtéje. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
A háború első három évében a parlamenti pártok között nyílt megegyezés volt abban, hogy az elhalálozások és lemondások folytán megüresedő parlamenti helyekért nem küzdenek egymással: amelyik párthoz tartozott a korábbi képviselő, azé maradt a mandátum, azaz „nem háborgatják egymás birtokállományát”. Tovább...
Az Est a Paris-midi című napilapra hivatkozva érdekes sztoriról számolt be: eszerint Picasso feleségét Spanyolországból hazatérve feltartóztatták a határon, mivel férje róla készült portréját vitte magával. Az 1910-es években a kubista időszakát élő művész által készített kép felkeltette a határőrök gyanúját, a képet valamiféle titkos tervrajznak hitték, ezért lefoglalták azt. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A dohány és a cigaretta elengedhetetlen kelléke a katonának – legalábbis az első világháborúból fennmaradt, életképeket ábrázoló fényképeken füstölgő bakák tömkelegét látjuk. Az idegnyugtató dohányáru ugyanúgy az ellátmány részét képezte, mint a lőszer és a cvibak, ezért is keltett nagy felzúdulást, Tovább...
Noha a budapesti tömegközlekedés néhány fontos újdonsággal is szolgált a háború idején, a Pesti Naplóból kibontakozó általános kép inkább negatív volt. A kalauznők jelentette sokk mellett a szolgáltatás romló színvonala, betartatlan menetrend, leromló járművek uralták a lap híreit. Tovább...
Az Esztergom melletti bányásztelepülés, Dorog nemcsak az Aranycsapat legendás „Fekete Párducát”, a kapus Grosics Gyulát, és az 1914-ben Dorogi Atlétikai és Futball Club néven alapított Dorogi Bányász futballcsapatot – amely addig és sokáig példátlanul, nagyközségként jutott a labdarúgóliga első osztályába – adta Magyarországnak Tovább...
1917. május–júniusa egyértelműen a tömegmegmozdulások időszaka volt Magyarországon. A szervezett munkások sikeres május elsejei tüntetésük és az ahhoz kapcsolódó, másnapi politikai sztrájkjuk után komoly szakmozgalmakat indítottak különböző üzemekben Tovább...
Az I. világháborúban Budapest megvalósította a hulladékgazdálkodás csimborasszóját – a lakosai legalábbis, ugyanis az út- és csatornaépítő ügyosztály felmérése szerint a budapesti szennyvíz 1917-ben már túl híg volt az újrahasznosításhoz. Tovább...