Egy rövid hír jelent meg 1918. február 24-én a Pesti Naplóban, amelyből az olvasó megtudhatta, hogy „a Németország és Ausztria-Magyarország között folyt gazdasági tárgyalásokat a béketárgyalások miatt elnapolták”. A nem túl jelentősnek látszó hír azonban egy olyan folyamatról tudósított, amely megpecsételte az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát. Tovább...
A jogállam leépülése, a személyi és sajtószabadság megsértése, a pszichiátria politikai célokra való felhasználása, a hatalmi önkény megnyilvánulása – ezek a teoretikus problémák is vizsgálhatók egy elfeledett, de kulcsfontosságúnak tűnő 1918. februári botrányban. Tovább...
Három olasz vonatkozású hírt is közölt 1918. február 22-én a Magyarország. Az első hír arról szólt, hogy az olasz sajtó bírálta saját külügyminiszterét, Sidney Sonninót, amiért az úgy nyilatkozott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia továbbra is fennmaradhat. Mindez jól jellemzi a korabeli hangulatot: bár a diplomaták és a politikai elit tagjai Tovább...
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének. Tovább...
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással. Tovább...
A tanoncok sanyarú helyzetére hívta fel a figyelmet a Népszavának 1918 februárjában levelet író esztergályos: vasárnapi pihenőt kért nekik, mivel máskülönben nem jutnának szabadnaphoz. (Hat napot dolgoztak a műhelyekben, vasárnapra pedig előírták nekik a tanulást.) Tovább...
A cseh képviselők „vízkereszti nyilatkozata” a csehszlovák egységállam tervét már úgy vetette fel, hogy szót sem ejtettek a Habsburg-dinasztiához való hűségről. A hírekből az is kiderült, hogy a január 6-i nyilatkozat a szlovákokkal is számol – és ez már Magyarországot is súlyosan érintette. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Monte del Morte-nak, azaz a „Halál hegyének” nevezték el az olaszok Monte San Gabriele-t a 11. isonzói csata során, az ott dúló harcokban elesett katonák óriási száma miatt. Az 1917. augusztus-szeptemberben zajló csatában az olaszok meghódították ugyan a hegyet, de a kitűzött célt, Tovább...

Az első világháború hatására ütemesen nőtt a női munkavállalók száma. A nők olyan foglalkozási ágakban is feltűntek, ahol korábban csak kis számban vagy egyáltalán nem voltak jelen. Dolgoztak nők a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, a vendéglátásban és ugrásszerűen nőtt a számuk a tisztviselők között is.  Tovább...
A magyar-horvát kapcsolatokat elmérgesítő gróf Khuen-Héderváry Károly 1918. február 16-án hunyt el. Ferenc József „hű szolgájaként” kétszer volt magyar miniszterelnök, másodszor 1910 és 1912 között, a frissen alakult Nemzeti Munkapárt egyik alapító tagjaként – a pártnak utóbb Tisza István lett a legfontosabb embere.  Tovább...
A Goldberger család története a politikával 1848 óta fonódott össze: az óbudai textilgyárosok a forradalom és szabadságharc mellé álltak, ezután hosszú időre „feketelistára” kerültek, majd 1857-ben Ferenc József gesztusként ellátogatott a céghez, hogy jelezze, megbocsátott nekik.  Tovább...
A köpönyegforgató párbajhős, a rágalmazási perbe fogott honatya, Lengyel Zoltán a Horthy-korban ügyvédként tűnt fel Rákosi, Sallai és Fürst perében is. 1918-ban furcsa botrány főszereplője lett. Tovább...