1917. október 20-án megálltak a villamosok Budapesten, de a megszokottól eltérően nem a túlzsúfoltságból eredő akadály vagy baleset, és nem is az egyre romló műszaki állapotú kocsik miatt – aznap jól szervezett tiltakozásra került sor. „Szombaton este pontban 7 órakor megállott a főváros vérkeringése: Tovább...
1914 augusztusát a háborús lelkesedés jellemezte – hogy a propaganda hatására-e vagy sem, mindenki döntse el maga. A katonák mindenesetre „Éljen a király!” feliratú vagonokban indultak a frontra, talpig virágban, amit a szintén lelkes, őket búcsúztató hölgyközönségtől kaptak. A virág elhervadt, Tovább...
Ha egy üzlet beindul, és az állami beavatkozás sikeresnek bizonyul… – gondolhatták a Pesti Napló 1917. október 16-i számának olvasói, amikor a 7. oldalhoz értek, ahol Buday Dezső jogászprofesszornak, a kecskeméti jogakadémia igazgatóhelyettesének a Nemzetvédő Szövetség ülésén tartott előadásáról számoltak be. Tovább...
Az I. világháborús katasztrófa mind az 1919 után kiépülő ellenforradalmi berendezkedés, mind az 1945 után a hatalmat fokozatosan megszerző Magyar Kommunista Párt (MKP) legitimációjában fontos szerepet játszott. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
A Pesti Napló 1917 őszén sokat emlegette Svájc fővárosát, Bernt. A cikkek döntő többsége egy készülő békéről szóló nemzetközi konferencia körüli huzavonát mutatta be, amelyen Károlyi Mihály is részt kívánt venni. Az írások hangneme igazodott a propaganda elvárásaihoz: Tovább...
„…harmonikusan egyesítette a maga személyében a magyarság és a demokrácia eszméjét” Haza és haladás – a magyar történelem kulcsfogalmai a reformkor óta. A 100 évvel ezelőtt, 1917. október 9-én elhunyt Justh Gyula függetlenségi politikus szerencsésen tudta összeegyeztetni e kettőt – legalábbis így értékelték őt a korabeli szociáldemokraták, akik szerint Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A színesbőrű hadifoglyok a háború egész ideje alatt egzotikumnak számítottak a fogolytáborokban. A tizenegyedik isonzói csatát követően több néger katonát is elfogtak a Monarchia csapatai – olyanokat, akiket a francia kormány a saját gyarmatairól küldött zászlai alá –, majd egy különálló felső-ausztriai fogolytáborban Tovább...
A télhez közeledve a világító- és tüzelőanyaggal való ellátás kérdései is napirendre kerültek. Hiába adott hírt a Pesti Napló például arról, hogy a német megszállók helyrehozták a romániai olajmezők berendezéseit és immár napi 250 vagon petróleum exportálására képesek, csökkentve ezzel a galíciai kutakra nehezedő nyomást, Tovább...
Spanyolország „forradalma” – illetve annak híre – 1917. október elején jutott el Az Est olvasóihoz. A tudósítás nem kínált elfogulatlan elemzést a rendkívül összetett hispániai helyzetről, hiszen mindent a világháborús részvétel szemszögéből nézett, épp ezért az események mögött az antant machinációt látta és láttatta. Tovább...
„Én azt állítom, hogy az a politika, amelynek Tisza, Apponyi és Andrássy tudatos, Esterházy kevésbé tudatos képviselője volt – nem az eredmény távlatából nézve, hanem önmagában is –, a legnagyobb mértékben könnyelmű politika volt, amelyért a történelem és a lelkiismeret fóruma előtt alig lehet felelni. Tovább...
Az 1917 tavaszi események – az orosz forradalom, majd a magyarországi társadalmi mozgalmak és a kormányváltás – nyomán munkások tömegei csatlakoztak a magyarországi szakszervezeti mozgalomhoz: 1917 folyamán 55 ezerről 215 ezer főre nőtt a szakszervezetek taglétszáma, Tovább...