A gyermeknyaraltatást sokan a Tanácsköztársasághoz, illetve az államszocializmus időszakához kötik Magyarországon. Zánka és Csillebérc előzményei azonban az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza. Az 1917-es „sikeren” felbuzdulva, 1918-ban ugyanis megint szervezni kezdte Vadnay Tibor kormánybiztos a munkásgyermekek nyaraltatását Tovább...
A Monarchia hatóságait meglepte, hogy 1918 elején, még a bolsevikokkal kötött különbéke előtt egyre több osztrák–magyar hadifogoly szökött át a fronton és próbált hazatérni. A belső társadalmi feszültségek miatt a bécsi és budapesti hatóságok különböző óvintézkedéseket tettek. Tovább...
A Pesti Napló 1918. április 20-án és 21-én egy-egy cikket szentelt egy bécsi és egy budapesti értekezletnek, amelyek témája a nők hadiszolgálata volt. Ilyen értekezletet a Monarchiában addig még sosem tartottak, de a hadigazdaság miatt a nők szerepe a hátországi gyárakban felértékelődött, illetőleg az emberhiány olyan nagymérvű volt Tovább...
Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen Tovább...
A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál Tovább...
A központi hatalmak és Románia között az előzetes különbékét már 1918 márciusában megkötötték, de a végleges (aztán mégis átmenetinek bizonyuló) békére még májusig várni kellett. Nem voltak azonban türelmesek azok a hadifoglyok, akiket Brassóban dolgoztattak Tovább...
A XX. század első felének pusztításai a hazai műkereskedelmet alapvetően átalakították. Hosszú időre megszűntek a nagy magángyűjtemények, számottevő értékek tűntek el vagy semmisültek meg. Nem véletlen például, hogy még ma, a XXI. században is más ára van itthon egy olajjal fára festett festménynek, mint egy olyan alkotásnak, Tovább...
Fantasztikus karriernek számított a Monarchia idején, hogy valaki, aki 1875-ben Makón született, és egy szabómester fiaként látta meg a napvilágot, a budapesti királyi (állam)ügyészség vezetőjévé emelkedjen. Pedig ez történt dr. Váry Alberttel, akit 1918 áprilisában főügyész-helyettesként neveztek ki a budapesti vádhatóság élére. Tovább...
A Monarchia fennállása alatt Wekerle Sándor háromszor (1892–1895, 1906–1910, 1917–1918) volt miniszterelnök – a történelemkönyvekben legalábbis így szerepel. Valójában utolsó kormányzása idején többször is át kellett alakítania a kormányát. 1918 januárja után április 17-én is lemondott, és csak bonyolult tárgyalások után vállalta el ismét a kormányfőséget. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
1918 áprilisában Magyarországon a végletekig kiéleződött az elitek harca. A hatalmi posztokat elfoglaló elitcsoporton kívül maradó szociáldemokratáknak nem volt valódi esélyük a hatalomra kerülésre a Tisza István Munkapártja által dominált politikai térben. Az 1918-as nagy januári sztrájk után a hagyományos hazai uralmi elit igyekezett zárni sorait Tovább...
Ullmann Adolfnak, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójának a király a magyar bárói méltóságot adományozta. IV. Károly azzal indokolta „baranyavári Ullmann Adolf” bankalelnök és vezérigazgató kitüntető címét, hogy „a közgazdaság terén szerzett” érdemeket. Tovább...
Izgalmas hírekről számolt be 1918. április 14-én a Világ című lap Budapesten. A szovjet-orosz állammal 1918. március 3-án a központi hatalmak ekkor már megállapodtak a különbékéről Breszt-Litovszkban, így az európai keleti fronton csak Románia maradt Tovább...