1917. május 1.: kiharcolt munkaszünet, nyilvános politikai gyűlések háborúellenes tartalommal, majd másnap egyórás figyelmeztető politikai sztrájk – ha ideiglenesen is, de érvényüket vesztették a háborús kivételes törvények. A kormánypárti Budapesti Hírlap mindezek ellenére Tovább...
A háború harmadik évére a Magyar Királyság több százezer katonája esett el a hadszíntereken, míg a harcokban elszenvedett sérülések tízezreket tettek örökre nyomorékká. A fronton elhunyt családfők a hátországban hadiözvegyeket, hadiárvákat hagytak maguk után. A háborús szociálpolitika egyik legfontosabb feladata volt, Tovább...
A Borsszem Jankó egyik 1915. márciusi karikatúráján Gerley Samu Hamletként állt kezében az apja koponyája helyett egy üveg tejet tartva. A kép alá ez volt írva: Nem teljhatalmat, hanem tejhatalmat akar… Bár a kortársak tudták értelmezni az ábrát, mi egy évszázad távlatából vélhetően elbuknánk a negyvenmillió forintos kérdést: Tovább...
Az Estben három, gyors egymásutánban megjelent vezércikk jelezte, hogy 1917 tavaszán már kézzelfoghatóvá vált a hátországi hangulat megváltozása, aminek a sajtó is hangot adott. Ez a három állásfoglalás még akkor is feltűnő, ha tudjuk, hogy Az Est nem volt kormánypárti orgánum. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
A kereskedők számára létfontosságú volt a megfelelő árualap beszerzése. Az áruhiány és az egyre terebélyesedő állami újraelosztás közepette nem meglepő, ha sokan a kormánytól várták ezt is. A nagyváradi kereskedők például ilyen körülmények közt egyre kevésbé jutottak forgalmazható élelmiszerhez, Tovább...

Kahn Európába küldi az indiánokat – hirdette Az Est 1917 májusának elején, egy hónappal az USA hadba lépése után. Tegyük hozzá, az USA ekkor a Monarchiával még nem állt hadban – az amerikai hadüzenetre csak decemberben került sor –, bár a két ország között már megszakadt a diplomáciai kapcsolat. Tovább...

A magyarság rokonnépeinek kutatásával foglalkozó, 1910-ben alapított Turáni Társaság akkor lett a balkáni magyar birodalmi törekvések exponense, amikor a világháború kitörését követően a Tisza-kormányzat felkarolta a Turáni Társaságot, és nem hivatalos kormányzati szervvé tette az egyesületet. Tovább...
„Mi nem gördítettünk a szociáldemokratáknak semmiféle akadályt útjokba, hogy nemzetközi pártgyűlésen a békéről beszéljenek. Ellenkezőleg, amennyire módunkban állott, egyengettük az utat e megbeszélésekhez. A monarchikus és állítólag reakcionárius Ausztria-Magyarország és a politikai szempontból állítólag oly hátramaradott német birodalom  Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A frontszolgálat alól – hazafias kötelesség ide vagy oda – sokan próbáltak kibúvót keresni. Akadt, aki a sorozóigazolványokkal manipulált, míg mások ennél radikálisabb eszközöket alkalmaztak: öncsonkításba menekültek. Néhányan pedig abban bíztak, hogy találnak egy jó ismerőst, akinek egy még jobb ismerőse révén Tovább...
A világháború idején sem maradtak el a botrányos, de legalábbis feltűnést keltő események vidéken, amelyekről aztán a budapesti lapok is beszámoltak. 1917 áprilisában Balla Jenő nyíregyházi polgármester került fókuszba, akit előbb a megye alispánja felfüggesztett állásából, Tovább...
Minden idők talán legnagyobb hatású magyar sakkmestere volt Maróczy Géza (1870-1951), akit a sakkélet hőskorában közel egy évtizeden át tartottak a világbajnoki cím egyik legfőbb várományosának. A fiatal mérnök 25 évesen robbant be az élvonalba, amikor megnyerte az 1895-ös hastingsi tornát, Tovább...