A tengeri hadviselés eseményeiről rendszeresen tudósítottak a napilapok 1918 nyarán. Július 9-én a Pesti Hírlap arról számolt be, hogy Friedrich Christiansen, a német repülők „ásza” repülőraját rávezette egy brit tengeralattjáróra a Temze torkolata előtt. A tartalékos főhadnagy vezette egység bombákkal és gépfegyvertűzzel ölte meg a búvárhajó legénységét
Címke: haditengerészet
A Szent István csatahajót elsüllyesztik
A Pesti Napló 1918. június 13-án tragikus hírről számolt be a „császári és királyi hadügyminisztérium tengerészti osztálya” előző napi közleménye alapján: „Őfelsége Szent István hajóját az Adrián egy éjszakai útján torpedólövéssel elsüllyesztették. Rövid Miksa sorhajóhadnagy, Scarnitz gépüzem-vezető, Müller Antal tengerészhadapród és a legénységnek mintegy 80 emberéről nem tudunk. Serda József tengerészeti tisztjelölt meghalt. A legénység többi részét megmentettük.”
Megmagyarázza az uralkodó Horthy flottaparancsnoki kinevezését
A Cattaróban 1918. február elején kitört matrózlázadás után IV. Károly átszervezte a haditengerészet vezetését. Számos rangidős tisztet megelőzve február 27-én Horthy Miklós lett a közös haditengerészet flottaparancsnoka, de ezt csak márciusban közölte a sajtó.
Matrózfelkelés a Cattarói-öbölben
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással.
Anglia a nyár kezdetéig megbénul! – Egy hónapja folyik a korlátlan tengeralattjáró-háború
Amikor Sebastian Haffner A Német Birodalom hét főbűne az első világháborúban című 1964-es művében összegyűjtötte a német katonai és politikai vezetés leghibásabb döntéseit az első világháború alatt, a későbbi események ismeretében bizonyos szempontból
„A korlátlan torpedó csak a béke lehetőségét robbantotta föl és süllyesztette el”
A Német Birodalom egyik főbűneként szokás értékelni az 1917. február 1-jén meghirdetett korlátlan tengeralattjáró-háborút. A radikális háborús lépéssel a szövetséges Monarchia saját, ezzel ellenkező érdekei miatt nem értett egyet, de mégis kényszeredetten beletörődött.
A mások gonosza
Parázs erkölcsi vita alakult ki az egymást Verdunnél halomra gyilkoló háborús felek között 1916 nyarának második felében. Történt ugyanis, hogy 1916. július 27-én a németek által megszállt Belgiumban kivégezték egy brit kereskedelmi hajó kapitányát: Charles Algernon Fryattet