Címke: orosz

Pesti Hírlap, 1914

Szibériai japán-csehszlovák katonai együttműködés 1918-ban

1918. április 5-én előbb brit és japán, majd amerikai hadihajók kötöttek ki Vlagyivosztokban, a távol-keleti orosz városban. Katonáik „birtokba vették” a várost, antibolsevista helyi kormányzatot hoztak létre, „majd az 50.000 főt számláló csehszlovák légiókkal együttműködve a transzszibériai vasutat az Urálig ellenőrzésük alá vonták” – írta Galántai József az első világháborúról szóló monográfiájában.

A breszt-litovszki béke és a nemzetközi erőviszonyok átalakulása

1918. március 3-án írták alá a központi hatalmak Oroszországgal a breszt-litovszki békét. Oroszország 780 ezer négyzetkilométernyi területet és 56 millió lakost veszített, de átmeneti időre békét kötött. Ez a bolsevik uralom megszilárdítását segítette elő. Rövid távon

A Vörös Hadsereg megalakulása

A Vörös Hadsereg születésnapját a szovjet időktől kezdve február 23-án ünnepelték, bár az első csapategységek már 1918 januárjának végén szerveződni kezdtek. A katonai sikerek február végéig várattak magukra, amikor is Pétervár előtt a szovjet-orosz hadsereg megállította a németek előrenyomulását.

Száz éve független(edett) Észtország és Litvánia

Idén, 2018 februárjában ünnepli százéves függetlenségét két balti állam, Litvánia és Észtország. Két függetlenségi deklarációra emlékeznek, jóllehet ekkor még egyiknek sem volt érdemi hatása: 1918 februárjában a balti térség mindennapjait Németország és Oroszország erőviszonyai határozták meg.

A lengyelek tengeri kijárót követelnek

Bár Lengyelország 1918 elején még tulajdonképpen nem létezett, újjászületéséről nap mint nap érkeztek a hírek januárban. Az új lengyel állam létrehozását az antant (Wilson amerikai elnök és Lloyd George brit miniszterelnök), a központi hatalmak (a német koronatanács és Czernin osztrák-magyar külügyminiszter)

Mit akart Lenin?

A magyar sajtót élénken foglalkoztatta a breszt-litovszki béketárgyalások idején, hogy az orosz bolsevikok vezérének mi is a valódi célja. Az Est 1918 januárjában megjelent cikke pontos képet festett: nem a németekkel való megegyezés volt fontos Leninnek, hanem a társadalmi forradalom.