Az első világháború befejeződése, 1918 novembere után Magyarország számára nem jött el a béke. Komoly harcok 1919-ben főleg a csehszlovák és a román erőkkel folytak. A békediktátumot 1920. június 4-én írtuk alá. Kevesen tudják: Trianon nélkül még nagyobb lett volna a magyar veszteség:
Címke: horvát
Danzigtól Triesztig! – a szláv Közép-Európa tervei az 1918-as laibachi konferencián
Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia széteséséről van szó, térségünkben a fő kezdeményezők közül a két cseh politikus, Masaryk és Beneš tevékenységét emelik ki általában. A magyar történelmi köztudatba esetleg még bevillan egy-egy szerb, román, szlovák vagy horvát korabeli politikus neve (Trumbić, Pašić, Štefánik, Braţianu).
A laibachi püspök nyíltan a délszláv mozgalmat támogatja
„Jeglics Antal laibachi hercegérsek a Laibachban összegyűlt szláv képviselők közül fogadta Stanekot, Glomimskit s egy délszláv politikust. Stanek a hercegérsekről azt mondotta, hogy igazi délszláv egyházfejedelem és sajnálatosnak tartja, hogy a cseheknek nincsen ilyen apostoluk” – tudósított a Pesti Hírlap
A Monarchia bukásának jelképe: az 1918-as „királyi” gyereknyaraltatás kudarca. II. rész
Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek,
A Monarchia bukásának jelképe: az 1918-as „királyi” gyereknyaraltatás kudarca. I. rész
Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek,
Vita Horvátország jövőjéről: baljós árnyak
Zavaros vita zajlott Horvátország jövőjéről 1918 júliusának elején a zágrábi országgyűlésben, a száborban. Az indemnitás kérdését tárgyalták, amely „jelenti a parlamentnek azt a felhatalmazó törvényét, amelynek erejénél fogva a kormány a le nem tárgyalt költségvetés miatt az előző évi költségvetés határain belül az állami kiadásokat teljesítheti, s az adókat beszedheti”.
Kitüntette IV. Károly a szarajevói hercegérseket, de az érdemi problémák megoldatlanok maradtak
A Pesti Hírlap 1918. június 9-én rövid hírben számolt be arról, hogy IV. Károly magyar király első osztályú Vaskorona Renddel tüntette ki Josip Stadler szarajevói hercegérseket. A kitüntetést az aranymiséjére készülő Stadlernek nem a király, hanem helytartója adta át, Burián István külügyminiszter üdvözlő levelével.