Címke: cseh

A háború végétől Trianonig: Csehszlovákia és Nagy-Románia megalakulása

A Trianonban aláírt békediktátum előtt már hatalmas területeket foglalt el a Magyar Királyság területéből a román és az új csehszlovák állam. Az alábbiakban az első világháború végétől Trianonig, azaz 1920. június 4-éig tekintjük át – vázlatosan – az érdekesebb eseményeket, Csehszlovákia megalakítását és a román „egyesítést”.

1918. október 28.: Magyar segítséggel veszi át a hatalmat a cseh nemzeti tanács Prágában

„A cseh nemzet átvette a kormányt” – írta a Pesti Napló 1918. október 29-én. A Monarchia utolsó napjaiban kinevezett közös külügyminiszter, ifjabb gróf Andrássy Gyula előzőleg elismerte a „csehszlovák” álláspontot, és amikor erről október 28-án megérkeztek az első táviratok Prágába, a függetlenségre és önállóságra régóta készülő csehek pillanatok alatt átvették a kormányzást a fővárosukban.

A cseh légió Szibériában: nem a bolsevikokat győzik le, hanem a távoli Osztrák-Magyar Monarchiát

Fegyverkezik a szovjet az angol csapatok és a cseh brigád ellen – adta hírül a Pesti Napló 1918. július 14-én. A hírek szerint a szovjet-orosz kormány, azaz a népbiztosok tanácsa Angliát békés úton akarja rávenni a murmanszki partvidék kiürítésére. Valójában nem látták esélyét a békés megoldásnak, így Lenin és Trockij több korosztályt behívott katonának.

A csehek tényleg csehszlovák államot akarnak

A cseh képviselők „vízkereszti nyilatkozata” a csehszlovák egységállam tervét már úgy vetette fel, hogy szót sem ejtettek a Habsburg-dinasztiához való hűségről. A hírekből az is kiderült, hogy a január 6-i nyilatkozat a szlovákokkal is számol – és ez már Magyarországot is súlyosan érintette.

Világ szakszervezetei, egyesüljetek?

A Pesti Napló 1917 őszén sokat emlegette Svájc fővárosát, Bernt. A cikkek döntő többsége egy készülő békéről szóló nemzetközi konferencia körüli huzavonát mutatta be, amelyen Károlyi Mihály is részt kívánt venni. Az írások hangneme igazodott a propaganda elvárásaihoz: