Hátországi beszámoló: színes kalauz a hajtűtől a zoknitartóig, Hajós Alfrédtől az elmaradt olimpiáig, a befőttől a kávéházig, Adytól a Nyugatig. Tabló a háborús hétköznapokról, avagy kalap, kondi, konyha, kultúra.
Az ellenség meggyűlöltetése szintén a szatíra lényegéhez tartozik: a karikatúra, a humoros ábrázolás eltorzít, belekapaszkodik a jellemző vagy annak vélt jegyekbe és azt felnagyítja, akár végletekig fokozza. A rosszindulatúnak vallottból aljasságig kegyetlent, a magabiztos erőfitogtatásból agresszív vadállatot teremt. Tovább...
Szerbiába jártam, Vadrácot is láttam, Fészket rakott a fára, Úgy pislog a magyar bakára.
Reszket a fa lombja, Jobban a rác combja. Kis jókedvünk, hogyha szottyan, Úgy megrázzuk, menten lepottyan. (Borsszem Jankó, 1914/33.) Tovább...
Másfél évtizednyi huzavona után, 1914. április 11-én, szimbolikus időpontban (az 1848-as törvények, így a sajtószabadság megteremtésének is az évfordulóján) hirdették ki az 1914. évi XIV. törvénycikket. Tovább...
A sajtó a háború kitörésétől kezdve folyamatosan beszámolt a hátország társadalmi szerepvállalásáról. Hadikórházak alakultak és kórházvonatok indultak, pártok és jótékony egyletek nevében segélyalapok szerveződtek a rokkantak és a kereső nélkül maradt családok számára. Tovább...
Mint minden nagy történelmi esemény, az első világháború is jelentős mértékben hatott a divatra. A háború évei alatt a nők és férfiak öltözködésében a szabás, az ár és az alapanyag tekintetében is fontos és maradandó változások történtek. Tovább...
Az Est a nemzeti ünnepen, 1914. augusztus 20-án írt először arról, hogy felmerült két fővárosi közút átnevezésének gondolata. Mindkettőt a több mint három hete tartó háború, illetve annak szövetséges és ellenséges viszonyai indokolták. Tovább...
Gondolhatnánk, hogy a háborús helyzet korántsem kedvezett a közgyűjtemények gyarapodásának és általában a gondozásának. Tovább...