Vilmos császár út

Átnevezési hullám: a Vilmos császár úttól a görögdinnyéig

Az Est a nemzeti ünnepen, 1914. augusztus 20-án írt először arról, hogy felmerült két fővárosi közút átnevezésének gondolata. Mindkettőt a több mint három hete tartó háború, illetve annak szövetséges és ellenséges viszonyai indokolták.

Az egyik terv egy ellenséges nevet radírozott volna ki a térképekről, a másik egy szövetséges nevét véste volna fel a házfalakra. Előbbi, a Szerb utca átnevezése végül nem valósult meg. Ám utóbbira, II. Vilmos német császár nevének megörökítésére – a mai Bajcsy-Zsilinszky úton – közel két hónappal később sor került.

Új korszak kezdődik, új világ alakul ki” – jelentette ki Bárczy István főpolgármester a székesfőváros tanácsának október 7-i, a háború kitörését követő legelső közgyűlésén. Sokan hittek ebben akkor Európa-szerte. És mint minden új korszak, a háborús időszak is igyekezett szimbolikus tettekkel is kifejezni a változást. Mindez, mint a fenti példák mutatják, két irányban követelt meg lépéseket. Egyrészt ki akarta űzni az ellenség nevét is az országból. Ezért nemcsak utcák és más közterületek elnevezéséből, hanem kávéházak, mozik nevéből is száműzte a gyűlölt idegent. Nemcsak az Angol Park váltott hirtelen Nemzeti Parkra, de a Nagymező utcai előkelő varietészínház is Jardin d’Hiver-ből Téli Kertté avanzsált. A Royal Orfeum is eldobta franciás nevét, és Nemzeti Orfeumként működött tovább, a Cinema Parisien pedig Krisztinavárosi mozira, a Párisi mozi Zitára cserélte fel nevét. Az Est felvetette, hogy Budapest egyik legnépszerűbb kávéháza, az Andrássy úti Japán kávéház is új név után nézhet, miután Japán az augusztus 14-i ultimátummal elkötelezte magát a Német Császárság ellen. Ám ezzel nem volt egyedül: „Azok a kávéház-tulajdonosok, akik még a nyugalmas béke idején merész fantáziával kerestek ki a világmappán hangzatos nevet kávéházuknak, most ismét megsarkantyúzzák fantáziájukat, hogy új nevet találjanak a régi helyett, amelyet a háborús események odiózussá tettek.

Természetesen felmerültek komolyan gondolt abszurd ötletek is, amelyeket a lapok élvezettel tálaltak a közönség számára. Például azt, hogy a görögdinnyét sem kéne ezentúl így nevezni, mert a görögök viselkedése szerfelett „gyanús”, és „tekintve, hogy a görögdinnye piros–fehér–zöld, sőt a magja révén piros–fehér–fekete is… nevezzük ezentúl szövetségi dinnyének”. Az érem másik oldala, hogy a negatív képzettársításokat válasszák el a háborús szövetségeseiktől. Az Est egy olvasója azt javasolta, a svábbogarat kereszteljék át szerbbogárra: „ennek az a haszna is meglesz, hogy így legalább ezentúl a gazdasszonyok remélhetőleg gondosabban fogják pusztítani a háztartásoknak e kellemetlen szégyenét”.

Bárczy István
Bárczy István

 
A legnagyobb súlyuk az utcanév-változtatásoknak volt, hiszen az nem egy étterem- vagy egy mozitulajdonos közhangulathoz való igazodását jelentették, hanem a hivatalosság bélyegét viselték magukon, továbbá megfelelő döntési procedúrára és hosszadalmasabb előkészítésre volt szükség hozzá. Utcanevek ügyében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt illetékes, míg a választott út, a Múzeum körút folytatásaként futó Váci körút házainak, a forgalmas útvonalon csilingelő 11-es villamos vonal állomásainak stb. átnevezésére is figyelni kellett. Bárczy István főpolgármester indítványa hangsúlyozta is, hogy nem véletlenül esett erre a főútra a választás: „Jelkép van benne, hogy éppen erre az útra gondolok. Országút, főér, amellyel nemzetünk vérkeringése az ország szívébe fut. Az az út, amely észak és nyugat felé visz tőlünk az erőben és műveltségben hatalmas nemzethez, kivel most együtt vívjuk az emberi erkölcs csatáját, az állati vadsággal s az úri romlottsággal. […] A fejedelmi férfi, kinek nevével e főutunkat ékesítenők, megtestesítője mindannak, ami most lelkünkben remeg, amitől most a levegő forró. Az erőé, mely a műveltségnek; a hatalomé, mely az emberségnek; az alázatos elszántságé, mely a jóság és tisztesség szolgálatára esküdött.” Végül a német szövetség iránti elkötelezettséget a leendő Vilmos császár út menti, Nyugati pályaudvar előtti tér névváltozásával is megerősítették: a terület a Berlini tér nevet kapta.

Berlini tér
Berlini tér

 
Mikor 1914. október 13-án elkezdték az utcanévtáblák lecserélését és este a házak ablakait ünnepélyesen kivilágították a német császár tiszteletére a róla frissen elnevezett úton, már tudni lehet, hogy a budapesti aktus nem marad viszonzatlan. Berlinben, a Potsdamer Platz és a Brandenburgi kapu között futó, állami hivataloknak és követségeknek – többek közt az angol és francia követségnek – is otthont adó utat Budapester Strassénak keresztelték át. A gesztus értékét növeli, hogy a Monarchia poroszoktól elszenvedett nagy katonai vereségének emlékét hirdető Königgrätzer Strasse elnevezést adta át a múltnak.

Magyarországon a két elnevezés 1945-ig őrződött meg – igaz, a Vilmos császár utat az őszirózsás forradalom idején hozott döntés nyomán 1919 és 1926 között átmenetileg újra Váci körútnak hívták. Berlinben ma is van egy Budapester Strasse, igaz, ez már nem ugyanaz: 1925-ben az állatkert előtti körút kapta meg a „budapesti” elnevezést, míg az 1914-es Budapester Strasse az 1925. február 28-án elhunyt Friedrich Ebert, a weimari Németország első köztársasági elnökének nevét vette fel.

Nem ez volt azonban az utolsó ilyen szimbolikus „szövetségi aktus” Budapesten sem. 1915 novemberében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa két „újdonsült” szövetségest is felhelyezett Budapest térképére. A Vilmos császár útba torkolló Múzeum körutat Mehmed szultán útra, a Vámház körutat pedig Ferdinánd bolgár cár útra keresztelték át – ez utóbbi kettő elnevezés azonban csak a háború végéig őrződött meg. A háborús alatti átnevezésekből a Kiskörút harmadik része, a Károly körút sem maradt ki: 1916-ban az új uralkodó tiszteletére IV. Károly király út lett a neve.

 
Felhasznált irodalom:
Új utcanevek = Az Est, 1914. augusztus 20.
Baj van a nevekkel = Az Est, 1914. augusztus 22.
Kicserélt párizsi utcanevek = Az Est, 1914. augusztus 22.
Nincs többé svábbogár = Az Est, 1914. augusztus 27.
Nincs Englishe strasse = Az Est, 1914. augusztus 31.
Vilmos császár út = Az Est, 1914. szeptember 3.
A görögdinnye = Az Est, 1914. szeptember 5.
A Vilmos császár út = Az Est, 1914. szeptember 10.
Vilmos császár út = Az Est, 1914. október 13.
Budapester strasse Berlinben = Az Est, 1914. október 15.

Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk.: Ráday Mihály. Sprinter, 2003.
Vörös Boldizsár: Nemzeti Park, Vilmos Császár út és a Hősök Söre = Médiakutató, 2010. tavasz

 
Készítette: Takács Róbert