Gondolhatnánk, hogy a háborús helyzet korántsem kedvezett a közgyűjtemények gyarapodásának és általában a gondozásának.
A könyvtárak, levéltárak és múzeumok számára az állam által biztosított kulturális keret valóban megcsappant az első világháború idején, ez azonban korántsem jelentette azt, hogy a meglévő gyűjteményekben folyó kutatómunka megállt volna, illetve hogy ne vásároltak volna meg történelmi értékkel bíró, magánkézben vagy külföldi tulajdonban lévő hagyatékokat. Az 1914-es év egyik legnagyobb kulturális vállalása épp az Országos Széchényi Könyvtár nevéhez kapcsolódik. A könyvtár – híven eredeti rendeltetéséhez – azt a feladatot tűzte ki célul, hogy felkutatja, összegyűjti és megőrzi mindazon dokumentumokat, melyek a háború történetére vonatkoznak, ezzel is segítve a jövő történetírását. A hazai anyagok összegyűjtéséhez több forrás is a könyvtár rendelkezésére állt: a kötelespéldányok közül eleve kiemelték a háborús vonatkozásúakat, és azok a kialakított különgyűjteményben nyertek elhelyezést. A hatóságoktól is kapott segítséget a Széchényi: a belügyminiszter rendeletileg utasította az ország összes hatóságát, hogy a háborúval összefüggő hirdetményeik, rendeleteik egy-egy példányát küldjék el a közgyűjtemény számára. A közös hadügyminisztérium is segítette a gyűjtőmunkát, rendeleteiből, hirdetményeiből postázott egy-egy példányt a könyvtár részére. A Széchényi vezetősége arra is külön gondot fordított, hogy a külföldön megjelenő háborús szakirodalmat is lehetőségeihez mérten beszerezze, ezért felvette a kapcsolatot a Monarchiával szövetséges, illetve semleges államokkal – többek között Német-, Olasz-, Török-, Spanyol- és Svédországgal. A semleges országok feladata volt, hogy az ellenséges országok területén megjelent háborús irodalmat beszerezzék.
A kialakított gyűjteményt a könyvtár levéltári osztálya kezelte, az anyagot a könnyebb kezelhetőség végett két nagyobb csoportra bontották: hivatalos és nem hivatalos jellegű dokumentumokra. A hivatalos iratok között nem csupán a fent ismertetett, közigazgatással kapcsolatos anyagok, hanem hadikölcsönre vonatkozó nyomtatványok, űrlapok, postai hirdetmények is helyet kaptak. A nem hivatalos jellegűek közé sorolták például a gyászjelentéseket, a jótékonysági mozgalmak iratait, a Vöröskereszt anyagait, térképeket, emléklapokat. A könyvtár már ekkor tett lépéseket a magániratok megőrzésére: a gyűjteményen belül kiemelten kezelték a hadbavonultak leveleit és naplóit. Az állami hivatalok mellett a civil társadalmat is igyekeztek bevonni a gyűjtőmunkába, ezért felhívással fordultak az olvasóközönséghez: küldjenek be minél több, háborúhoz köthető nyomtatványt, legyen az tábori lap, élelmiszerjegy, képes levelezőlap, háborús ponyvairodalom, zenemű vagy akár karikatúra. A felhívás sikerességét mutatja, hogy a gyűjtemény 1915 elején több mint tizenkétezer darabot számlált.
A háborús gyűjtemény létrehozása mellett a Széchényi 1914-ben több különleges iratot is megvásárolt. Ekkor került haza Kmetty György levelezése, valamint Görgey Artúr és báró Üchtritz Emil 1861-es levélváltása. A levelestárat Arany János, báró Eötvös József, Bulyovszky Lilla, Mikszáth Kálmán, Szász Károly, Tompa Mihály, Devrient Emil és báró Mednyánszky Dénes levelezésével gyarapították. A legnagyobb fegyvertényt azonban mégis Madách Imre irodalmi hagyatékának beszerzése jelentette, amely Az ember tragédiája kéziratának kivételével a világhírű magyar író összes munkáinak eredeti kéziratát tartalmazta.
A könyvtárügy életében az első háborús esztendő más szempontból is sorsfordítónak számított: a budapesti királyi magyar tudományegyetem bölcsészeti karán először neveztek könyvtártanból egyetemi magántanárt, dr. Gulyás Pál magyar nemzeti múzeumi őr személyében.
Felhasznált irodalom:
Madách Imre hagyatéka = Pesti Hírlap, 1914. október 1.
A könyvtártudomány a budapesti tudományegyetemen = Pesti Hírlap, 1914. október 4.
Régi becses okmányok a Múzeum levéltárában = Pesti Hírlap, 1914. október 9.
Emigrációs iratok = Pesti Hírlap, 1914. október 16.
Magyar Könyvszemle. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának közlönye. Szerk.: Gulyás Pál. 1915. évfolyam
Készítette: Kaba Eszter
