A szociáldemokrata párt már 1914 augusztusának legelején gyűjtést indított besorozott munkások családjainak támogatására. A Népszavában meghirdetett gyűjtés fő célja a megfelelő élelmezés, elsősorban a gyermekek ellátásának biztosítása volt. A kezdeményezést a munkások vezette jelentős, mintegy 25 ezer fős tagsággal bíró Általános Fogyasztási Szövetkezet is támogatta. (A szövetkezet létszáma a háború végére a 150 ezret is elérte). A párt és a szövetkezet tette meg az első pénzbeli felajánlásokat, amelyet a következő napokban számos újabb követett: a Magyar Szakszervezeti Tanács, a Nőmunkások Országos Egyesülete, különböző szakmák szervezetei (országos pénztári tisztviselők, könyvkötők, könyvnyomdászok, építőmunkások, cipészek, cipőfelsőrész-készítők, ácsok), egyes munkahelyi kollektívák (Glattfelder kocsigyár kovács- és lakatosmunkásai, Klotild Első Magyar Vegyipar Rt. tisztviselői, Pátria Nyomda személyzete, Ganz-Danubius vagongyár kocsilakatosai, Sport kávéház személyzete) részéről és magánszemélyektől is. Más civil szervezetek (például a Vöröskereszt, Országos Gyermekvédő Liga), továbbá az állam és főváros is feladatuknak tekintették a segélyezést. A Népszava augusztus 9-én számolt be a kormány által felállított, hivatalos Országos Segélyző Bizottság megalakulásáról, illetve a fővárosi intézkedésekről, köztük az Auguszta-alap elnevezésű segélyezési mozgalom elindításáról. Az újság beszámolt a segélyezési mozgalommal kapcsolatos visszaélésekről is.

A szervezetekhez és elvtársainkhoz! = Népszava, 1914. augusztus 1.
Háborús intézkedések. = Népszava, 1914. augusztus 9.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1914. augusztus 1.

A szervezetekhez és elvtársainkhoz!

A háború elvtársaink tízezreit ragadta ki a családi körből, és az otthon maradottaknak legnagyobb része a legsúlyosabb nyomorba kerül, ha a szervezett munkások áldozatkészsége nem siet segítségükre. Nekünk is alkalmazkodnunk kell a körülményekhez és mindent meg kell tennünk, hogy a szervezett munkások családjain segítsünk.
Azt hisszük, hogy elvtársainknak ebben a pillanatban nem kell hosszasan magyaráznunk, hogy kötelességet teljesítenek, ha elvtársaik hátramaradt családjait, a nőket és a kisgyermekeket megmentik a legvégső nyomorúságtól. Ezért fölhívunk minden szakmai szervezetet, hogy tagjait szólítsa föl a bevonult elvtársak családjainak támogatására. A Népszava minden adományt, legyen az bármilyen csekély is, köszönettel nyugtáz. Egyúttal szólítsák föl a szervezetek tagjaikat, hogy tehetségükhöz mérten vállalják el a bevonult elvtársak gyermekeinek élelmezését. Aki csak teheti, vállalja el legalább egy gyermeknek az élelmezését.
Fölhívjuk a választókerületek vezetőségét, hogy azonnal intézkedjenek, hogy a kerületben rendelkezésre álló elvtársak járjanak házról-házra és írják össze azokat, akik hajlandók a gyermekek élelmezését elfogadni és az összeírás eredményét naponta jelentsék be a központi párttitkárságnál.
A befolyt összegekhez mérten a bevonult szervezett munkások családtagjai a szakmai szervezetek útján utalványokat kapnak, amelyek ellenében az Általános Fogyasztási Szövetkezet élelmiszereket fog kiadni. Az utalványok kiadásának kezdetét jövő héten a Népszavában fogjuk jelezni. Fölhívjuk a vidéki városok szervezett munkásait is, hogy azonnal hasonló mozgalmat indítsanak és a tett intézkedésekről a Népszavát haladéktalanul értesítsék. A gyűjtést a mai nappal megindítjuk és az erre a célra befolyt következő összegeket nyugtázzuk: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1000 korona, Általános Fogyasztási Szövetkezet 1000 korona, összesen 2000 korona.
Azt hisszük, hogy elvtársaink megértik kérelmünk komolyságát és amint már annyiszor, úgy most is beigazolják, hogy áldozatkészek és nem engedik elvtársaik feleségeit és gyermekeit nyomorogni!

A magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége

Népszava, 1914. augusztus 9.

Háborús intézkedések

Az európai háború nagy eseményein kívül általános az érdeklődés az iránt is, hogy mi történik a hátramaradottakkal, miképpen támogatják őket és mikor kezdődik meg a segélyezés. Az állam és a hatóságok, valamint a társadalmi egyesülések megtették már a szükséges lépéseket. Megalakult már az Országos Segélyző Bizottság, amely, hír szerint, harmincmillió koronát irányzott elő a segélyezésekre, amelyeket szeptember elején kezdenek meg. A bizottság mindenekelőtt összeíratja a társadalmi egyesülések útján a katonák családjait. A bevonultak gyermekeiről külön gondoskodnak. A bizottság ezt a föladatot a Gyermekvédő Ligára ruházta át, amely a gyermekvédelmet az árvaszékkel és az elöljáróságokkal karöltve intézi. A főváros is hozzálátott a hátramaradottak segélyezésének az előkészítéséhez. Itt kell megemlítenünk, hogy a csepeli tölténygyár munkásai a gyárból bevonult munkások családjainak segélyezésére külön mozgalmat indítottak.

A behívottak családjaiért

A hadbavonult katonák hozzátartozóinak segélyezésére a hivatalos Országos Segélyző Bizottság megalakult. Elnök gróf Tisza István, ügyvezető alelnök Simoncsics Elemér képviselőházi alelnök. Igazgatósági tagjai a minisztériumok ama tanácsosai, akik szociális ügykörrel bírnak. Így a belügyből Bosnyák Zoltán, Ruffy Pál, az igazságügyből Rickl Gyula államtitkár, dr. Kun Béla miniszteri tanácsos, s a többi minisztériumok is képviselve vannak. Célja a bizottságnak az 1882. évi XI. törvénycikket végrehajtani: a katonasághoz bevonultak családjait segíteni. Ezt a segélyezési az állam részint a maga pénzével – hír szerint 30 millióra számították a büdzsét –, részint a társadalom áldozatkészségével óhajtja elérni. Az ügyvezető alelnök véleménye szerint a törvényes segélyezés szeptember első napjaiban indul meg. A segélyző bizottság a társadalom működését – a jótékony egyesületek útján – elsősorban a katonák családtagjainak összeírásánál akarja igénybe venni. Ebben az ügyben pénteken az Országos Gyermekvédő Liga ülést tartott. Megbeszélték az összeírás módjait és ezzel kapcsolatosan szó esett a gyermekek védelméről. Kun Béla miniszteri tanácsos elmondja, hogy a gyermekek segélyezését az Országos Segélyző Bizottság a Ligára bízza, amely így részben elhagyja az eddigi funkcióját és katonák családjainak gyermekeit fogja segélyezni. A Liga tagjai ugyanis közvetlenül az árvaszékkel vagy az elöljáróságokkal dolgozhatnak, félhivatalos minőségben járnak el s a Gyermekvédő Liga hatásköre alá kerülnének az országos állami gyermekmenhelyek is. A Liga megbízott tagjai a gyermekeket így az árvaszékkel elhagyatottakká nyilváníttatják és négyféle módon tehetnek intézkedést a segélyezésre.

a) A gyermeket fölvétetik a gyermekmenhelybe, de az anyánál hagyják és az anyának fizeti a gyermekmenhely a havi táppénzt. (Eddig szigorúan tiltva volt, hogy olyan gyermeket, akit szülei nem tudtak ellátni, a menhely a szülőknél hagyjon.)
b) A gyermeket éjjelre szintén az anyánál hagyják, de nappalra napközi otthonban teszik.
c) A gyermeket nem az anyánál, de ugyanabban a községben vagy lehetőleg ugyanazon a vidéken hagyják, ahol hozzátartozói vannak. d) A gyermekeket internátusokban helyezik el. E célból rögtönzött internátusokat csinálnak, ahol a legegyszerűbb ellátásban részesülnek. Ilyen internátusi helyet már 1354-et ajánlottak föl az országos segélyző bizottságnak, maga a Liga ötszázat.

Az árvaszék a gyermekvédelem érdekében a következőket határozta el:
1. Az árvaszék értesíti a kerületi elöljáróságokat, hogy a hadbavonult katonák itthon maradt gyermekeinek gyámhatósági intézkedést (elhagyottság kimondása, gyámrendelés, elhelyezés stb.) igénylő ügyeit további intézkedésig az árvaszék maga központilag intézi.
2. Az árvaszék közvetetlen összeköttetésbe lép az Országos Gyermekvédő Ligával és ennek útján az egész szervezetével, és mindezekben az ügyekben a Ligának vagy közegeinek közvetetlenül tett jelentéseit (írásban, távbeszélőn vagy személyesen) intézkedéseinek alapjául éppen úgy elfogadja, mint a kerületi elöljáróságok hivatalos jelentéseit.
3. Az árvaszék a hadbavonultak elhagyott gyermekei részére, ha szükséges, valamint elárvult gyermekei részére hivatásos gyámokat rendel ki.
4. Az árvaszék megkeresi a fiatalkorúak fölügyelő hatóságát, hogy a vele összeköttetésben álló patronázs-munkaközvetítő a hivatásos gyámok részéről kért elhelyezéseket sürgősen közvetítse.
5. A hivatásos gyámok a gyámságuk alá kerülő gyermekekről nyilvántartást kötelesek vezetni és a Liga útján (VII., Wesselényi utca 6. szám) az ott bejelentett köz- vagy magánintézetekben vagy egyes családoknál, avagy a patronázsközvetítő útján (IX., Ráday utca 33. szám) elhelyezni.

A városházán a polgármester elnöklete alatt a kerületi elöljárók és a jótékonysági egyletek vezetői tanácskoztak a behívottak családjainak egyöntetű segélyezése ügyében. A segélyezésnek három irányban kell mozognia: első a rögtöni pénzsegély, második a népkonyhák megnyitása és harmadik a napközi otthonok fejlesztése. Az érdekelt minisztériumok legközelebb a segélyezésre vonatkozóan részletes utasítást fognak kiadni. A főváros részéről anyagi és erkölcsi felelősség mellett tisztviselők fognak a segítési mozgalomban részt venni és naponta egymillió korona szétosztásáról lesz szó. A segítségre szorulók összeírására három nap elegendő lesz és a kiosztást az elöljáróságok fogják végezni. Bejelentette a polgármester, hogy Auguszta-alap elnevezéssel új segélyezési mozgalom indult meg, amelynek célja, hogy a leggyorsabb segítségről gondoskodjék. Az országos segélyezési akció augusztus végén kezdődik. A kerületi elöljárók és a jótékonysági intézmények vezetői bejelentették, hogy kerületeikben a népkonyhák és a napközi otthonok fölállításával segítenek a hadbaszállottak családjainak a nyomorúságán. Az elöljáróságok a gyors segélyek kiosztásával támogatják a támogatásra szorultakat. Ez annál is inkább szükséges – mondta a polgármester –, mert a munkanélküliség már most is nagyobb arányokban jelentkezik.

A polgármester a segélyezési mozgalom egyöntetűsége érdekében fölkéri az érdekelt egyesületeket vagy más társadalmi szerveket, hogy hetenkint egyszer, pénteken délután 3 órakor küldjék el írásbeli meghatalmazással ellátott képviselőiket a közösérdekű ügyek és további teendők megbeszélése végett a központi városháza I. emeleti tanácstermébe. Egyébként ugyanott minden hétköznap 3–4 óra között a polgármester vagy helyettese rendelkezésére áll az egyesület képviselőinek az esetleg szükséges megbeszélések céljából.

A budapesti orvosok szövetsége fölkéri a székesfővárost, hogy a közkórházakban megszüntetett rendeléseket nyissa meg olyan bevonult katonák családtagjai részére, akik szegények és magukat kellőképp igazolják és akiknek orvosi ellátásáról más, erre kötelezett hatóság vagy egyesület nem gondoskodik. Fölkéri továbbá arra is, hogy ezek részére a nyilvános rendeléseken ingyen gyógyszer álljon rendelkezésre.

A bevonult tölténygyári munkások hozzátartozóiért

A csepeli Weiss Manfréd-féle tölténygyár munkásai elhatározták, hogy a bevonult tölténygyári munkások hozzátartozói segélyezésére hetenként minden munkás egy órai bért ad. Ez az összeg hetenként körülbelül 3500–4000 korona, amelyhez a gyárvezetőség 50 százalékkal járul hozzá. A kifizetések minden vasárnap délelőtt fél 9 órakor lesznek a gyári irodában. Az elvtársak figyelmeztessék erre a tölténygyárból bevonult munkástársak hozzátartozóit.

Hamisított tábori levelezőlapok

A bevonult katonák hozzátartozói számára a magyar királyi posta-főigazgatóság a múlt hét elején tábori posta-levelezőlapokat és levélborítékokat bocsátott ki. Ezek a borítékok és levelezőlapok darabonkint egy fillérbe kerülnek és megfelelő címzés után a posta ingyen továbbítja őket. A borítékokon és a levelezőlapokon a magyar királyi korona és egy csüngő zsinóron függő postakürt képe látható. Alighogy megjelentek ezek a levelezőlapok, néhány fővárosi nyomdász utánozni kezdte őket, levelezőlapokat és borítékokat nyomatott, amelyekkel elárasztotta a főváros tőzsdéit és papírkereskedéseit. Azok, akik ez utóbbi borítékokból vagy levelezőlapokból vásároltak, súlyosan megkárosodtak, mert bár az ára ezeknek a lapoknak is csak egy fillér volt, mint a főposta igazgatósága által kiadottakénak, a posta nem szállította díjmentesen, mint azokat, hanem csakis akkor, ha megfelelő bélyeggel voltak ellátva. A posta-főigazgatóság, hogy megakadályozza a bevonult katonák hozzátartozóinak megkárosítására irányuló levelezőlapok elterjedését, bélyeghamisítás címén följelentést tett a főkapitányságon. Sándor László rendőrtanácsos elrendelte, hogy ezeket a tábori posta-levelezőlapokat és borítékokat a forgalomból kivonják és a főváros kereskedéseiben árultakat elkobozzák. Szombaton délelőtt detektívek automobilra és bérkocsikra szállva járták be a fővárosi dohánytőzsdéket és papírkereskedéseket és tömegével kobozták el ezeket a postai lapokat. Ezenkívül a rendőrség megindította az eljárást bélyeghamisítás címén a nyomdászok és bűnrészesség címén az elárusítók ellen. A közönséget ezúton figyelmezteti a főkapitányság, hogy kizárólag olyan tábori posta-levelezőlapokat és borítékokat vásároljon, amelyeken rajta van a magyar címer; ezeket ugyanis a posta portómentesen továbbítja, míg minden más egyéb boríték vagy levelezőlap a rendes postailleték alá esik.

Visszaélés a gyűjtéssel

A sebesültek és a katonák szűkölködő családjai részére megindult az adakozás. A Vöröskereszt Egylet már sajnálatos visszaélésekre jött rá. Kávéházakban és utcán olyanok is gyűjtenek, akiktől az adományok nem érkeznek be. Karszalagjuk nem a Vöröskereszt hivatalos jelvénye (fehér alapon vörös kereszt, az egylet pecsétjével). Az egyesületnek rengeteg dolga van és így a rendőrséget kérte föl a visszaélések megakadályozására. Az egylet csak tagjainak adott engedélyt gyűjtésre, perselyt pedig sem az utcán, sem nyilvános helyeken nem engedélyezett mindössze egyes hivatalokban és irodákban van persely. Aki jogosulatlanul gyűjt, azt szigorú büntetéssel sújtják.

(dőlt és kiemelt: az eredeti szövegben)